Fotó: Biró István
Érdekes példával illusztrálta Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője a magyarországi folyóiratokban közlő erdélyi, illetve az erdélyi lapokban irodalmi szöveget publikáló anyaországi alkotók több sajátos vonást is feltételező helyzetét. A Magyarországon kiadott Nagyvilág és a Romániában szerkesztett Secolul 20 (20. Század) című, az 1989-es rendszerváltás előtt megjelenő folyóiratokban az volt a közös, hogy mindkét fórum kortárs világirodalmi művekből szemlézett. Romániai magyar író, költő viszont egyikben sem közölhetett: világirodalmi profiljának megfelelően a Nagyvilág magyar szerző, a Secolul 20 viszont román alkotó műveit nem mutathatta be. A példa természetesen csak történelmi és folyóirattörténeti kontextusába ágyazva releváns. Ezekről az öszszefüggésekről, a rendszerváltás előtti és mostani állapotról beszélgettek az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett Kánon.(ok.). Pantheon.(ok.). irodalmi konferencia meghívottai a hét végén Kolozsváron, választ keresve arra a kérdésre, milyen, és ki által teremtett kánon szabályai szerint jelennek meg romániai magyar alkotók irodalmi szövegei magyarországi lapokban, és fordítva.
A Helikon, a Korunk, a Székelyföld és az Irodalmi Jelen meghívott vezető szerkesztői, illetve Margócsy István és Tarján Tamás magyarországi irodalomtörténész, kritikus előadásaikban más-más szegmens felől közelített a konferencia témájához, hogy végül levonják a közösnek látszó (bár árnyalataiban nem mindig egyező) konklúziót: a magyarországi lapok által a rendszerváltás előtt felvállalt „nemzet- és értékmentő” funkció az irodalmi folyóiratok szintjén megszűnt, a lapok már nem gyűjtőtégelyként, hanem értékorientáltan, erőteljes ízléspreferenciával válogatnak nem föltétlenül szerzők, hanem szövegek között. „Nem azért ad írást egy külföldi szerző, mert mindenáron erdélyi folyóiratban kíván közölni, hanem azért, mert jól beazonosítható arca van a lapnak, amely megfelel az ő értékrendjének és elvárásainak” – jelentette ki Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője. A szerzői honorárium másik befolyásoló tényezője lehet a közléseknek. Mint elhangzott, a jelenlévő lapok mindegyike büszke arra, hogy mára olyan összeggel tudják jutalmazni a szerzőik munkáját, amely nem marad el a jelentősebb magyarországi folyóiratok által fizetett honoráriumoktól. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az erdélyi lapok ne küzdenének akadályokkal, vagy lehetőségeik korlátlanok lennének. „Egy jelenleg értékesnek tartott szerző írásának közlésével néha úgy van az ember, mint egy gyönyörű hölggyel, aki lehet, hogy nagyon tetszik, de mégsem megy oda kérdezősködni, ha tudja, hogy rá se bagózik” – mondta Fekete Vince, a Székelyföld szerkesztője.
A konferencia résztvevőinek hozzászólásaiból körvonalazódó kép azt mutatja, bár egyetemes kánon nincs, a szerzői preferenciák, a folyóiratok által választott irányvonalak, a szerkesztőségek megszabta értékskálák mentén kialakulnak a különböző lapok szerzőgárdái. S bár természetesen mindegyik szerkesztőség él a válogatás jogával, ez nem jelent kirekesztő hozzáállást, magyar nyelvterületen minden író, költő talál valós lehetőséget rá, hogy műveit megismertesse a közönséggel.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.