Fotó: Biró István
Érdekes példával illusztrálta Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője a magyarországi folyóiratokban közlő erdélyi, illetve az erdélyi lapokban irodalmi szöveget publikáló anyaországi alkotók több sajátos vonást is feltételező helyzetét. A Magyarországon kiadott Nagyvilág és a Romániában szerkesztett Secolul 20 (20. Század) című, az 1989-es rendszerváltás előtt megjelenő folyóiratokban az volt a közös, hogy mindkét fórum kortárs világirodalmi művekből szemlézett. Romániai magyar író, költő viszont egyikben sem közölhetett: világirodalmi profiljának megfelelően a Nagyvilág magyar szerző, a Secolul 20 viszont román alkotó műveit nem mutathatta be. A példa természetesen csak történelmi és folyóirattörténeti kontextusába ágyazva releváns. Ezekről az öszszefüggésekről, a rendszerváltás előtti és mostani állapotról beszélgettek az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett Kánon.(ok.). Pantheon.(ok.). irodalmi konferencia meghívottai a hét végén Kolozsváron, választ keresve arra a kérdésre, milyen, és ki által teremtett kánon szabályai szerint jelennek meg romániai magyar alkotók irodalmi szövegei magyarországi lapokban, és fordítva.
A Helikon, a Korunk, a Székelyföld és az Irodalmi Jelen meghívott vezető szerkesztői, illetve Margócsy István és Tarján Tamás magyarországi irodalomtörténész, kritikus előadásaikban más-más szegmens felől közelített a konferencia témájához, hogy végül levonják a közösnek látszó (bár árnyalataiban nem mindig egyező) konklúziót: a magyarországi lapok által a rendszerváltás előtt felvállalt „nemzet- és értékmentő” funkció az irodalmi folyóiratok szintjén megszűnt, a lapok már nem gyűjtőtégelyként, hanem értékorientáltan, erőteljes ízléspreferenciával válogatnak nem föltétlenül szerzők, hanem szövegek között. „Nem azért ad írást egy külföldi szerző, mert mindenáron erdélyi folyóiratban kíván közölni, hanem azért, mert jól beazonosítható arca van a lapnak, amely megfelel az ő értékrendjének és elvárásainak” – jelentette ki Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője. A szerzői honorárium másik befolyásoló tényezője lehet a közléseknek. Mint elhangzott, a jelenlévő lapok mindegyike büszke arra, hogy mára olyan összeggel tudják jutalmazni a szerzőik munkáját, amely nem marad el a jelentősebb magyarországi folyóiratok által fizetett honoráriumoktól. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az erdélyi lapok ne küzdenének akadályokkal, vagy lehetőségeik korlátlanok lennének. „Egy jelenleg értékesnek tartott szerző írásának közlésével néha úgy van az ember, mint egy gyönyörű hölggyel, aki lehet, hogy nagyon tetszik, de mégsem megy oda kérdezősködni, ha tudja, hogy rá se bagózik” – mondta Fekete Vince, a Székelyföld szerkesztője.
A konferencia résztvevőinek hozzászólásaiból körvonalazódó kép azt mutatja, bár egyetemes kánon nincs, a szerzői preferenciák, a folyóiratok által választott irányvonalak, a szerkesztőségek megszabta értékskálák mentén kialakulnak a különböző lapok szerzőgárdái. S bár természetesen mindegyik szerkesztőség él a válogatás jogával, ez nem jelent kirekesztő hozzáállást, magyar nyelvterületen minden író, költő talál valós lehetőséget rá, hogy műveit megismertesse a közönséggel.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.