Így nevessük ki a kommunista diktátorokat – kritika a Sztálin halála című filmről

•  Fotó: Variety.com

Fotó: Variety.com

Talán furcsának hathat, hogy egy haláleset – ráadásul egy valóságos személy halála – kapcsán valaki úgy dönt: vígjátékot forgat belőle.

Balogh Levente

2018. február 25., 15:252018. február 25., 15:25

2018. február 25., 16:002018. február 25., 16:00

De ha hozzátesszük, hogy a szovjet diktátorról, Sztálinról, valamint az ötvenes évek elejének Szovjetuniójáról, illetve a vörös birodalom politikai intrikákkal átszőtt vezetőségéről van szó, akkor már nem annyira meghökkentő a kép.

Hiszen a sztálini Szovjetunió a tömeges letartóztatásokkal, a koholt vádak és összeesküvés-elméletek alapján elítélt emberekkel megtöltött kényszermunkatáborok tömkelegével, a tömeggyilkosságokkal, a folyamatos rettegés és bizalmatlanság légkörével maga volt a megvalósult abszurd.

Ezt vette észre jó szemmel Fabien Nury, aki Franciaországban először képregényformában dolgozta fel a bolsevik diktátor halálának körülményeit. Ezen nincs miért csodálkozni – a képregény Franciaországban a nemzeti kultúra része, nem tekintik kizárólag gyerekeknek szóló műfajnak, ezért aztán gyakori, hogy valós történelmi eseményeket is feldolgoznak ebben a formában.

•  Fotó: Thelondoneconomic.com Galéria

Fotó: Thelondoneconomic.com

A képregény alapján most az az Armando Ianucci forgatott egész estés mozifilmet, aki számára egyáltalán nem idegen a politikai témájú vígjáték műfaja, hiszen az ő nevéhez fűződik a méltán népszerű, többszörösen díjazott tévésorozat, Az alelnök (Veep), amely a washingtoni politika kulisszái mögé nyújt betekintést, de politikai komédia az Egy kis gubanc című, 2009-es filmje is.

A Sztálin halála Nury képregényéhez – és jórészt a valósághoz – hűen dolgozza fel, milyen volt a légkör a diktatúra legsötétebb időszakában,

illetve hogyan kezdtek egymás elleni hatalmi harcokba a Szovjetunió Központi Bizottságának tagjai – Berija, Hruscsov, Molotov és Malenkov – annak érdekében, hogy a maguk számára kaparintsák meg a hatalmat, és átvehessék a generalisszimusz helyét.

A humoros szituációkat nem nélkülöző, de jóval dokumentaristább hangvételű képregényhez képest Ianucci a filmjében maximálisan kihasználta a szituációs poénokban rejlő lehetőséget, illetve azt, hogy a főszereplőket – valós természetüket nem háttérbe szorítva – karikírozva jelenítheti meg. Így válik a nyitányból – amelyben kiderül: egy élő rádiókoncert annyira megtetszett Sztálinnak, hogy betelefonál a felvéte­lért, de mivel kiderül, hogy nem rögzítették, ott kell tartani a zenészeket és a közönséget, hogy a tapsviharral együtt ismét előadják és fölvehessék – burleszkszerű, térdcsapkodós, rekeszizom-szaggatós poénbombáktól hemzsegő jelenet.

De hasonló az a snitt is, amelyben a KB tagjai jókora adag szerencsétlenkedés közepette cipelik az ágyba az agyvérzést szenvedő, magatehetetlen Sztálint.

A helyzet persze már önmagában szinte felfoghatatlanul abszurd, hiszen Sztálin a zsidó orvosok félreállítása és a zsidó lakosság megfélemlítése céljával koholt, összeesküvésről szóló vádak alapján letartóztattatta a Kremlben tevékenykedő orvosokat, akik szakmájuk legjobbjai voltak, így amikor agyvérzést kap, már csak ezért sincs kéznél az azonnali segítség. Na meg azért sem, mert Lavrentyij Berija belügyminiszter, a rettegett titkosrendőrség, az NKVD feje máris készül a hatalom átvételére, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legkésőbb kerüljön sor az orvosi vizsgálatra.

•  Fotó: Dvdreleases.org Galéria

Fotó: Dvdreleases.org

A film során aztán azt láthatjuk, hogyan kezdenek egymás ellen áskálódni a KB-tagok, hogy aztán a végére Hruscsov a teljhatalmú, legyőzhetetlen intrikusnak tűnő Berija fölé kerekedjék.

Bár a film nevetségessé teszi a bolsevik vezetőket, azért ezzel nem bagatellizálja azt, hogy valójában tömeggyilkos bűnözőkről van szó. Sőt a humor eszközével éppen hogy kidomborítja, mennyire abszurd a kommunizmus, és mennyire a lényegéhez tartozik az állandó gyanakvás, a félelem légkörének fenntartása és az ellenségnek kikiáltott személyek/csoportok fizikai megsemmisítése. Hogy emiatt Oroszországban – ahol a sztálini időszakot a tízmilliók halálát okozó, diktatórikus berendezkedés ellenére a nemzeti nagyság időszakaként tartják számon – betiltották a filmet, csak tovább tetézi a helyzet abszurditását.

A feszesen kidolgozott, üresjáratba egy pillanatra sem kerülő történetvezetéshez pazar színészi játék párosul:

a Hruscsovot játszó Steve Buscemi, a Beriját alakító Simon Russel Beali, a Malenkovot megformáló Jeffrey Tambor és a Molotov szerepében megjelenő, a Monty Pythonból és utazós ismeretterjesztő sorozataiból ismert Michael Palin egyaránt brillírozik a szerepben.

Ezért aztán a Sztálin halála mindenki számára ajánlott, hiszen – szerzői szabadság és vígjáték ide, képregényes alap és poénáradat oda – hátborzongatóan pontos képet fest a kommunista diktatúra természetrajzáról.

Sztálin halála
The Death of Stalin. Francia–angol vígjáték, 106 perc, 2017). Rendezte: Armando Ianucci. Szereplők: Steve Buscemi, Simon Rus­sell Beale, Jeffrey Tambor, Michael Palin, Olga Kurylenko. Írta: Fabien Nury, Armando Ianucci, David Schneider. Kép: Zac Nicholson. Zene: Christoher Willis. Értékelés az 1–10-es skálán: 10

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 03., csütörtök

Amikor az olvasás szeretete összeköt: az Okulusz Könyvklub igazi közösségi élményt ígér

Bár régen szinte minden településen – városokban, falvakban egyaránt – működött olvasókör, napjainkban az olvasás inkább magányos, otthoni, esetleg vakációs tevékenység.

Amikor az olvasás szeretete összeköt: az Okulusz Könyvklub igazi közösségi élményt ígér
2024. október 01., kedd

Új kedvezményeket kínál közönségének a Kolozsvári Magyar Opera

A Kolozsvári Magyar Opera az idei évadban is meghirdeti kedvezményes bérleteit, és bevezeti a családi bérletet, hogy a gyerekek és felnőttek együtt látogathassanak el az előadásokra.

Új kedvezményeket kínál közönségének a Kolozsvári Magyar Opera
2024. október 01., kedd

Különleges, interaktív zenei kiállítás nyílik a kincses városban

Music Gallery címmel nyílik különleges tárlat a kolozsvári Művészeti Múzeumban, a Jazz in the Park fesztivál szervezői által összeállított, interaktív kiállítás október 4. és 26. között lesz látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben.

Különleges, interaktív zenei kiállítás nyílik a kincses városban
2024. október 01., kedd

Janovics, azaz egy feledésbe merülő kolozsvári magyar történet színpadi feltámasztása

„Többet, mást szeretnék, mint egy színházi előadás” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a fiatal alkotó által rendezett új, Janovics című produkciót látva úgy tűnik, ez sikerül is neki és alkotótársainak.

Janovics, azaz egy feledésbe merülő kolozsvári magyar történet színpadi feltámasztása
2024. szeptember 26., csütörtök

Közösségi fellépés a kalotaszegi mintakincs kulturális kisajátítása ellen

A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész.

Közösségi fellépés a kalotaszegi mintakincs kulturális kisajátítása ellen
2024. szeptember 25., szerda

Kortárs magyar darabot mutatnak be románul Bukarestben

Kortárs magyar darabot, Egressy Zoltán Portugál című művét mutatja be románul a bukaresti Bulandra Színház.

Kortárs magyar darabot mutatnak be románul Bukarestben
2024. szeptember 24., kedd

Kapaszkodót jelent és gyógyító erejű a művészet Siska-Szabó Hajnalka szerint

Nyolc év szünet után jelentkezett egyéni tárlattal a városában Siska-Szabó Hajnalka aradi festőművész és rajztanár.

Kapaszkodót jelent és gyógyító erejű a művészet Siska-Szabó Hajnalka szerint
2024. szeptember 24., kedd

Nemsokára a romániai mozikban az erős látványvilágú Gladiátor 2 (VIDEÓ)

Feltűnt a láthatáron, mégpedig nagyon látványos előzetessel Ridley Scott mestermunkának ígérkező, új nagy eposza, a Gladiátor 2.

Nemsokára a romániai mozikban az erős látványvilágú Gladiátor 2 (VIDEÓ)
2024. szeptember 23., hétfő

Két jelentős magyar rendező érkezik klasszikussá vált filmjének kolozsvári vetítésére

Felejthetetlen klasszikusokat is vetítenek a 24. Filmtettfeszten – közölték az október 2. és 6. között Kolozsváron és még 16 erdélyi településen tartandó szemle szervezői.

Két jelentős magyar rendező érkezik klasszikussá vált filmjének kolozsvári vetítésére
2024. szeptember 23., hétfő

Janovics Jenő ma is lelket önthetne a magyar színjátszásba – Ismét Kolozsvárt rendezett ifj. Vidnyánszky Attila

Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.

Janovics Jenő ma is lelket önthetne a magyar színjátszásba – Ismét Kolozsvárt rendezett ifj. Vidnyánszky Attila