Fotó: A szerző felvétele
2009. január 21., 10:192009. január 21., 10:19
A helyreállított három kisebb, földszinti teremben tegnap nyílt meg az első időszakos kiállítás: a Múltunk a kutak tükrében című tárlatot a debreceni Déri Múzeum igazgatója, Lakner József, valamint a régészeti részleg vezetője, Hajdú Zsigmond mutatta be a vásárhelyi érdeklődőknek.
Sokáig nem kutatták szisztematikusan a Debrecen városa alatti övezetet, mert úgy vélték, nem tartalmaz figyelemreméltó leleteket – derült ki a tárlatnyitón. „Az utóbbi évtizedek alatt adódott a lehetőség, hogy nagyobb építkezések során tervszerű feltárásokat végezzünk, és kiderült, hogy mégis jelentős régészeti anyagot rejt az altalaj: a város szívében, a Kölcsey Művelődési Központ átépítésénél például majdnem egyhektárnyi területen egykori kutak egész erdejét sikerült föltárni. A leletek java része épen megmaradt, és ezek valóságos időkapszuláknak bizonyultak, ugyanis a kutak sűrítve tartalmazták az időszakok emlékanyagát. A tárgyak egészen a rézkorig vezetnek vissza bennünket, bizonyítékokat kaptunk arra is, hogy a Római Császárság idején a mai Debrecen helye lakott terület volt, és gazdag anyag került elő a középkorra vonatkozóan is” – ismertette Hajdú Zsigmond. A tárlat érdekessége, hogy tárgyi emlékeket, vessző-, tégla- és agyagbélésű, helyreállított kutakat láthat a közönség, a nyilvánossá tett képanyag pedig a debreceni feltáró munkálat mozzanatait eleveníti fel.
Mivel debreceni központi ásatásról volt szó, nagy érdeklődés övezte a feltárást. Két és fél év alatt feldolgozták, és ki is állították az anyagot, amelyet Magyarországon eddig öt városban mutattak be. A Balogh Csaba, Rigner István és Szolnoki László régészek rendezte tárlat június közepéig látható Marosvásárhelyen.
Erdélyben is jelentős régi kutakat lehet feltárni, és az azokban, illetve a környékükön található anyag is igen értékes – mondta el Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. „Az alföldön a víz néhány méter mélyen van, tehát a kutak sem túl mélyek. Erdélyben viszont, főleg a várhegyeken nagyon mély kutak voltak: a sziklába nem ritkán hatvan méter mélyre is le kellett ásni, amíg vizet találtak. Költséges és hosszadalmas volt a kutak kialakítása, olykor négy-öt évig is eltartott. Itt, a várban is van két kiásott, kőből faragott kút: az egyik a középkori kolostorhoz, a másik pedig a 17. századi városhoz tartozott. Mindkettőt az 1920-as években tömték be, amikor kiépítették a vásárhelyi vízvezeték-hálózatot, és azt gondolták, hogy többé nem lesz szükség rájuk. Természetesen az ezekben talált anyagot is ki fogjuk állítani” – osztotta meg a Krónikával a kutakkal kapcsolatos tapasztalatait a marosvásárhelyi múzeumigazgató.
A debreceni Déri Múzeummal a kapcsolatot a korábbi marosvásárhelyi igazgató, Bónis Johanna építette ki. Mint kiderült, a két intézmény testvérmúzeumi szerződést készül aláírni.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.