Fotó: Szentes Zágon
2008. november 28., 11:242008. november 28., 11:24
Az est házigazdája, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke egy Varujan Vosganian-vers felolvasásával vezette be a beszélgetésnek azt a részét, amelyik a költészet és a politika viszonyát taglalta. Idézett ugyanakkor egy 1990-es interjúból is, amelyikben Markó Béla még rövid távúnak, egy-két évesnek gondolta politikai szerepvállalását. Markó elmondta, a rendszerváltozás előtt az íróknak, költőknek a helyzet kínált többletszerepet. A közösség ügyében szólni ugyanis csak verssel, prózával lehetett. „A helyzet elhitette, hogy az írással együtt jár a szerepvállalás, és amire észrevettem, már ott voltam a dolgok sűrűjében” – emlékezett vissza. Hozzátette, a politikai kitérőt mindig is ideiglenesnek tekintette. Ez az ideiglenesség azonban egyre tovább tartott. Azt is kifejtette, a politika az író ember halála, mert önfegyelmet, alárendeltséget jelent. A politikusnak a szövegeiben is sablonokból kell építkeznie, nem szerencsés, ha túllépi a politikai bikkfanyelv határait. Ezzel magyarázta, hogy a politikai pályája idején gyakorlatilag felhagyott a versírással. Csak újabban látott neki ismét gyermekverseket írni.
A beszélgetésen egykori diáktársakkal idézte fel a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Körben gyűjtött élményeket, de szóba került az a diákbarát tankönyv is, amelyet Markó Béla írt, és amelyből az 1980-as évek, majd a 90-es évek elején tanították a magyar irodalmat a hazai iskolákban. Szilágyi István író kérdésére mesélte el, hogy a politikai rendőrség elsősorban a magyarországi kapcsolatai és a Ion Lăncrănjan Cuvânt despre Transilvania című, nyíltan magyarellenes könyve elleni, általa is aláírt beadvány miatt tekintette a rendszer ellenségének. Talanítás című verseskötetét pedig, melyet – okkal – magyartalanításként értelmeztek, be is vonták. „Nem kellett lázadni, csak elutasítani a hatalom kiszolgálását, és menten persona non gratává váltál” – idézte fel a kor törvényszerűségeit Markó.
A Kolozsvár és Marosvásárhely közötti egykori irodalmi rivalizálást oda vezette vissza, hogy a Magyar Autonóm Tartomány megalakításakor egy sor kulturális és oktatási intézményt Kolozsvárról költöztettek Marosvásárhelyre. Megjegyezte, Marosvásárhelyen hagyománytisztelőbb írói szellem uralkodott, Kolozsvár volt nyitottabb az új befogadására. Az est során Markó Béla több versét is felolvasta, a Költők koszorúja című szonettciklust vastapssal illette a közönség.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.