Fotó: Szentes Zágon
2008. november 28., 11:242008. november 28., 11:24
Az est házigazdája, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke egy Varujan Vosganian-vers felolvasásával vezette be a beszélgetésnek azt a részét, amelyik a költészet és a politika viszonyát taglalta. Idézett ugyanakkor egy 1990-es interjúból is, amelyikben Markó Béla még rövid távúnak, egy-két évesnek gondolta politikai szerepvállalását. Markó elmondta, a rendszerváltozás előtt az íróknak, költőknek a helyzet kínált többletszerepet. A közösség ügyében szólni ugyanis csak verssel, prózával lehetett. „A helyzet elhitette, hogy az írással együtt jár a szerepvállalás, és amire észrevettem, már ott voltam a dolgok sűrűjében” – emlékezett vissza. Hozzátette, a politikai kitérőt mindig is ideiglenesnek tekintette. Ez az ideiglenesség azonban egyre tovább tartott. Azt is kifejtette, a politika az író ember halála, mert önfegyelmet, alárendeltséget jelent. A politikusnak a szövegeiben is sablonokból kell építkeznie, nem szerencsés, ha túllépi a politikai bikkfanyelv határait. Ezzel magyarázta, hogy a politikai pályája idején gyakorlatilag felhagyott a versírással. Csak újabban látott neki ismét gyermekverseket írni.
A beszélgetésen egykori diáktársakkal idézte fel a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Körben gyűjtött élményeket, de szóba került az a diákbarát tankönyv is, amelyet Markó Béla írt, és amelyből az 1980-as évek, majd a 90-es évek elején tanították a magyar irodalmat a hazai iskolákban. Szilágyi István író kérdésére mesélte el, hogy a politikai rendőrség elsősorban a magyarországi kapcsolatai és a Ion Lăncrănjan Cuvânt despre Transilvania című, nyíltan magyarellenes könyve elleni, általa is aláírt beadvány miatt tekintette a rendszer ellenségének. Talanítás című verseskötetét pedig, melyet – okkal – magyartalanításként értelmeztek, be is vonták. „Nem kellett lázadni, csak elutasítani a hatalom kiszolgálását, és menten persona non gratává váltál” – idézte fel a kor törvényszerűségeit Markó.
A Kolozsvár és Marosvásárhely közötti egykori irodalmi rivalizálást oda vezette vissza, hogy a Magyar Autonóm Tartomány megalakításakor egy sor kulturális és oktatási intézményt Kolozsvárról költöztettek Marosvásárhelyre. Megjegyezte, Marosvásárhelyen hagyománytisztelőbb írói szellem uralkodott, Kolozsvár volt nyitottabb az új befogadására. Az est során Markó Béla több versét is felolvasta, a Költők koszorúja című szonettciklust vastapssal illette a közönség.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.