2009. január 29., 09:542009. január 29., 09:54
John Updike 1932-ben született a pennsylvaniai Readingben. Édesapja középiskolai tanárként dolgozott, édesanyja is tollforgató volt, ő bátorította fiát az írásra. Első írásai középiskolája lapjában jelentek meg. Ösztöndíjjal, summa cum laudeval végzett a Harvard Egyetemen, és folyamatosan közölt humoros novellákat. 1954-től rendszeresen publikált a The New Yorker folyóiratban és a The New York Review of Booksnak is szállított anyagokat. Első könyve, egy verseskötet 1958-ban jelent meg, a közönség lelkesedéssel fogadta.
Updike-ot elsősorban az amerikai középréteg átlagélete és a kisvárosi lét banalitása izgatta. Fél évszázados írói pályafutása során több mint ötven könyve jelent meg, művei rendszeresen felkerültek a bestseller listákra. Számos irodalmi műfajban – novellistaként, regényíróként, költőként és esszéistaként is – maradandót alkotott.
Az 1960–2000 között írt hatalmas családregény folyama, a Nyúl-sorozat – Nyúlcipő, Nyúlketrec, Nyúlháj, Nyúlszív – nagy ívű fejlődésregény: a főhősé, Harry (Nyúl) Angstromé éppúgy, mint a hétköznapok Amerikájáé. Updike a tetralógián kívül egy 182 oldalas novellát is szentelt hősének, 2001-ben pedig újabb kötet jelent meg: a Nyúlfark és más történetek címmel a sírba küldött Nyúlról ír, akinek emlékét ezúttal törvénytelen leánya támasztja fel.
1970-ben indította útra Bech-sorozatát, a Bech könyve című regényével. Az önéletrajzi ihletésű darabokban az író helyzetéről ad képet. 1984-ben jött ki a három évvel később George Miller rendezésében, Jack Nicholson főszereplésével vászonra is átültetett Az eastwicki boszorkányok, amelyhez folytatást is írt. A 2008-as The Widows of Eastwick az író utolsó munkája, a mára öregasszonyokká lett eastwicki boszorkányok hétköznapjait ábrázolja.
Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért, és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awardsot. Updike egyéni stílusa, rugalmassága és a másfajta irodalmi irányzatokra való nyitottsága a 20. századi modern amerikai irodalom egyik legjelentősebb elbeszélőjévé tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok