2009. január 25., 22:252009. január 25., 22:25
Bogdán László beszélgetésük elején mindenekelőtt arról vallott, hogy – hatvanegy éves létére – idegenül érzi magát Sepsiszentgyörgyön, ahol született, és ahol élete legjavát leélte, de ahol már szinte senkit nem ismer. „A könyvtáram, ami leginkább odaköt” – vallotta az író.
Aztán sorra terítékre kerültek az irodalmi alteregók, mindenekelőtt Ricardo Reis portugál költő, akit eredetileg a szintén portugál Fernando Pessoa teremtett meg. „Az első imaginárius alakom Bembere volt. Tulajdonképpen Ágosoton Hugó nevezett el így. Mikor beültünk a bukaresti Berlin étterembe, mindig megkérdeztem, hogy: Bem bere? Hát persze, hogy söröztünk. Így lettem Bembere” – mesélte az író. Majd többen: Ágoston Hugó, Csíki László, Bájer László, Szilágyi Domokos, Lázár László éveken keresztül közösen írta a Bembere Richárd Alfonz világutazó utazásai szárazon és vízen című hőskölteményt.
Többek között egy igen érdekes kultúrtörténeti mozzanatot is felelevenített Bogdán. „Tizenkilenc éves koromban írtam az első prózaversemet, Halotti beszéd címen, és elküldtem az Igaz Szónak. Miközben engem elvittek katonának, Székely János egy felháborodott hangú pamfletet tett közzé a lapban, és ebben az én versemet névtelenül leközölte. Akkoriban jelent meg Sükösd Mihály szerkesztésében az Üvöltés című antológia, a beatnemzedék verseit tartalmazta. Én is abban a stílusban írtam a prózaverset. Székely Jánosnak nem tetszettek a beatversek, és az én költeményemet elrettentő példaként közölte, úgy emlegetett, mint egy jobb sorsra érdemes sepsiszentgyörgyi költőt. Majd Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Sütő András, Gáll Ernő és mások megvédtek. Nagy vita lett belőle” – mesélte Bogdán László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok