2009. január 25., 22:252009. január 25., 22:25
Bogdán László beszélgetésük elején mindenekelőtt arról vallott, hogy – hatvanegy éves létére – idegenül érzi magát Sepsiszentgyörgyön, ahol született, és ahol élete legjavát leélte, de ahol már szinte senkit nem ismer. „A könyvtáram, ami leginkább odaköt” – vallotta az író.
Aztán sorra terítékre kerültek az irodalmi alteregók, mindenekelőtt Ricardo Reis portugál költő, akit eredetileg a szintén portugál Fernando Pessoa teremtett meg. „Az első imaginárius alakom Bembere volt. Tulajdonképpen Ágosoton Hugó nevezett el így. Mikor beültünk a bukaresti Berlin étterembe, mindig megkérdeztem, hogy: Bem bere? Hát persze, hogy söröztünk. Így lettem Bembere” – mesélte az író. Majd többen: Ágoston Hugó, Csíki László, Bájer László, Szilágyi Domokos, Lázár László éveken keresztül közösen írta a Bembere Richárd Alfonz világutazó utazásai szárazon és vízen című hőskölteményt.
Többek között egy igen érdekes kultúrtörténeti mozzanatot is felelevenített Bogdán. „Tizenkilenc éves koromban írtam az első prózaversemet, Halotti beszéd címen, és elküldtem az Igaz Szónak. Miközben engem elvittek katonának, Székely János egy felháborodott hangú pamfletet tett közzé a lapban, és ebben az én versemet névtelenül leközölte. Akkoriban jelent meg Sükösd Mihály szerkesztésében az Üvöltés című antológia, a beatnemzedék verseit tartalmazta. Én is abban a stílusban írtam a prózaverset. Székely Jánosnak nem tetszettek a beatversek, és az én költeményemet elrettentő példaként közölte, úgy emlegetett, mint egy jobb sorsra érdemes sepsiszentgyörgyi költőt. Majd Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Sütő András, Gáll Ernő és mások megvédtek. Nagy vita lett belőle” – mesélte Bogdán László.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.