2010. május 10., 09:552010. május 10., 09:55
Mindkét szerző Budapesten él, már több mint húsz éve. A könyvre rányomja bélyegét a távolság, ahogyan Árkossy a bemutatón fogalmazott, itthon nem is született volna meg ez az írás. A szülőföld mágikus vonzásáról főként az első részben vallanak – az önéletírások nagy részéhez hasonlóan, a gyermekkor leírása jóval terjedelmesebb, mint a felnőttkor történéseié.
Lehet ez azért is, mert a gyermekkor szubjektív ideje jóval hosszabb, és lehet azért is, mert a két szerző itt fogalmazza meg kötődését egy „mágikus térhez” (a kolozsvári Farkas utcához), illetve Bágyoni Szabó ahhoz viszonyítja akkori életterét, az aranyosszéki falut, Bágyont. A Farkas utca az első találkozási pont az író-költő és a festő-grafikus életében, a negyvenes évek végén.
Míg Bágyoni bátyját látogatta meg a Református Kollégiumban, addig Árkossy itt is nőtt fel, az iskolával szemközti tanári lakások egyikében. Előbbi számára életreszóló élmény maradt a néhány ott töltött pillanat, utóbbi pedig nagyon sok erős benyomásról számol be, amely itt érte, az erdélyi magyarság számára szimbólumértékű utcában.
Ezzel párhuzamosan Bágyoni a külvilág számára jóval ismeretlenebb, aranyosszéki falusi világot írja le, ahonnan Kolozsvár látszik a „nagy városnak” – Árkossy viszont Rómát, Firenzét, Londont említi, ha nem is viszonyítási pontként.
A „közös” Farkas utca után az egyetemi évek, majd a pályakezdés következik. Árkossy ott kezdi pályáját grafikusként, ahová néhány év múlva az addig Tordán tanító és művelődésszervező Bágyoni is megérkezik: az Utunk szerkesztőségében. A képzőművész itt írja le kalandját a cenzorral, a rövid, humoros írás igazi remek. Többek között ezt a passzust olvasta fel a könyvbemutatón Boér Ferenc színművész, aki H. Szabó Gyula kiadóigazgató méltatását és a két szerző visszaemlékezését egészítette ki. H. Szabó Gyula a romániai magyar irodalomban kereste a beszélgetőkönyv elődjét: megemlítette Szilágyi Domokos és Palocsay Zsigmond Fagyöngyét, amely hívó- és válaszversekből építkezik.
Nem véletlen a lírai alkotásokhoz hasonlítás, hiszen nagyon is lírai mindkettejük prózája, ahogyan az előszót író Zalán Tibor fogalmazott, magánfeljegyzések, naplólapok találkozásáról van itt szó. Az előszó írója szőtteshez hasonlítja a könyv szövegszövetét: „A szőttes központi motívuma, ha elfogadjuk a metaforát, mindenképpen az a Kolozsvár, amelyik már nem létezik, kultúrtörténeti eszközökkel leírható ugyan, de úgy nem idézhető fel.
A beszélgetők – néha csak elejtett – mondataiból varázslatos város, varázslatos városvilág, szellemi világváros képe bontakozik ki, olyan kép, amely sok mindent tesz érthetővé, oda-vissza az időben, az erdélyi létet, viselkedésformákat, reflexiókat, sértődéseket és sértéseket értelmezni szándékozó számára.”
Szerző: R. P. I.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.