Fotó: Szentes Zágon
Rafit barátai, Ferenczi Attila költõ és Csergõ Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója mutatták be. A mintegy negyvenfõs közönségen zavar látszott: nem tudták eldönteni, Rafi alkudhatatlanul õszinte és szép, néha kocsmában, ital mellett, néha a bádoglemezen kopogó kalapács hangjára írt verseit jutalmazzák nagyobb tapssal, vagy azt, amikor a költõ saját, a romák és a székelyek világának kettõsségében megélt, lelki feszültségektõl és traumáktól behatárolt mindennapjairól mesélt egzotikumot nem tûrõ egyszerûséggel.
Rafi Lajosról a Földhöz vert csoda borítója azt mondja: hat gyerek édesapja, egy szobában él, és õsei mesterségébõl, a bádogosságból tartja fenn családját. Szabad idejében ír. Gyermekkori barátja, Ferenczi Attila felolvasott levele színesítette az életrajzot, kitérve a nyolcvanas évek állomás környéki utcáin folytatott, szinte mindig rendõri igazoltatással végzõdõ beszélgetésekre, a vers születésének mûhelytitkaira, a kötet megjelenéséig vezetõ út buktatóira és jutalmaira.
„A versírás traumaként jelenik meg az életemben. Sokszor vívódom, azt kérdve magamtól, mit keresnek memóriámban az összecsendülõ sorok? A temetõkert mellett lakom. Egyszer eldöntöttem, elmegyek sétálni, és egy nap alatt meggyõzöm magam, hogy többet egy sort sem írok” – mesélte Rafi, aki bevallása szerint rég hozzászokott ahhoz, hogy környezete bolondnak tartja. Deviáns viselkedés, egyéb furcsaság nem áll a „diagnózis” mögött, csak a tény, hogy verseket ír. A roma közösség nem érti, „mit keres nála a szöveg”, a fizetõ csatornakészítõ munkát miért szakítja meg haszontalan rímfaragással. A magyar ajkúak szintén nem tudnak mit kezdeni Rafival, „a szavak szaporítójával”, akit templomi halottsirató énekeket mondó emberként még csak, de irodalmi értéket létrehozó, nagy tárgyi mûveltséggel rendelkezõ mûvészként nem tudnak elkönyvelni. „Néha jönnek a barátok, azt kérdik: Lajos, nem mondanál valami jó szerelmes verset? Ettõl visszapattanok lelki egyensúlyomba, és megbékélek azzal, hogy nem is olyan nagy bûn az, amit én csinálok” – mesélte a költõ.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.