Fotó: Krónika
2007. március 20., 00:002007. március 20., 00:00
Pécs és Nagyszebenegyüttműködését a két városközös jellemzői alapján tervezik meg. Melyek ezek ahasonlóságok?
Ugyanakkora, mintegy 160–170 ezreslélekszámú városokról van szó.A pályázatunkban Pécset határtalanvárosként határoztuk meg, a megnevezésNagyszebenre is illik. A nyitottság, a befogadó jellegerre a városra történelméből adódóantalán még inkább jellemző, mint Pécsre –ahol pedig kilenc kisebbségi önkormányzat működik,és erős a német, a horvát, a roma közösség.Közös vonás továbbá, hogy az EurópaKulturális Fővárosa cím még inkábbnyitottságra neveli a két várost: fogadjanak beminél több új embert, az alternatívművészektől a politikusokig.
Nemcsak Nagyszeben felé nyitnaPécs, hiszen egy déli, regionáliskapcsolatrendszer kiépítését tervezik.
A nemzetközi kapcsolatainkat kéttengelyen kell elképzelni. Az egyik egy nyugat-keleti tengely,az úgynevezett déli kulturális övezet,tulajdonképpen a Trieszttől Nagyszebenig tartó régió.Itt hasonló típusú városok találhatók,amelyek sorsa időnként összekapcsolódott atörténelem során: olyan közös jegyekfedezhetők fel, amelyek alapján jól együtttudnának működni. Mi ezt szeretnénk erősíteni.A déli övezetben található Pécs többtestvérvárosa, például Kolozsváris – ezekkel a városokkal valóban tartalmaskapcsolatot szeretnénk kialakítani, leginkábbkulturális rendezvények cseréjével. Amásik tengely észak-déli, a Ruhr-vidéktőlIsztambulig tart. Utóbbi a Balkán felé valónyitásról is szól, a térségkultúrájának a felkarolásáról.Persze nem apáskodó módon tennénk ezt,nem akarunk senkit pátyolgatni, hiszen ezekben az országokbankomoly kulturális élet van, európai színvonalúfesztiválokat rendeznek. Inkább összekapcsolnánkezeket a városokat a tőlük nyugatabbra vagy északabbrazajló eseményekkel.
A Nagyszebennel valóegyüttműködésről sikerült márkonkrétumokban is megállapodni. Melyek ezek?
Õsszel indítottunk egyirodalmi ösztöndíjas programot, ennek keretébenidén egy luxembourgi és egy nagyszebeni írótszeretnénk vendégül látni egy hónapra.Bevonnánk őket különböző rendezvényekbe,szerveznénk számukra pódiumbeszélgetéstés felolvasóestet. Egyetlen feltétellel: írjanakszépirodalmi szöveget is Pécsről – ezeket azalkotásokat 2010-re összegyűjtenénk, éstöbb nyelven jelentetnénk meg. A nagyszebeni programkoordinátorával abban egyeztünk meg, hogy aszebeni filharmóniát meghívjuk Pécsre.Felmerült, hogy a Pécsi Pannon Filharmonikus Zenekarviszonozná a látogatást, az év végefelé. Terveink szerint ebbe a programba Luxembourgot ésEssent is bevonnánk.
A múlt heti pécsibemutatkozást Nagyszeben nem viszonozhatja majd magyarvonatkozású rendezvényekkel, hiszen itt nem túljelentős a magyar művelődési élet. Van-e olyan terv,amelynek keretében mégis megmutatkozhatnak az erdélyiművészek 2010-ben Pécsen?
Elsősorban olyan projektszemléletetszeretnék kialakítani, amely lehetővé teszi,hogy a fesztiváljainkon megjelenhessen egy erdélyimagyar társulat vagy zenekar is. Jóval többfesztivált és nemzetközi fórumot rendezünk,mint korábban, továbbá fejlesztenénk aPécsett már létező határon túlimagyarok fesztiválját. Mindenesetre számunkraéppolyan érdekes, ha itteni német vagy románírók, művészek fordulnak meg majd Pécsett.A fővárosprogram európai vállalkozás, éshangsúlyosan arra törekszik, hogy minden nemzetiségrészt vehessen benne. Erre most valóban van esély.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.