A „kétarcú” Bartók

„Az erdélyi zeneszerzés teljes egészében Bartók-örökségnek tekinthető, azonban némelyek csupán Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt és Eötvös Pétert tartják a Bartók-szellem hiteles képviselőjének” – fejtette ki Selmeczi György karmester a Bartók Béla Kolozsváron című fesztivál zenetudományi értekezletén. A Bartók-év egyik utolsó nagyszabású rendezvényén Kolozsvári Magyar Opera a zeneszerző mindhárom színpadi művét bemutatta a hétvégén.

Gazda Árpád

2006. november 20., 00:002006. november 20., 00:00

A zeneszerző mindhárom színpadi művét bemutatták a kolozsvári operában

A nem kimondottan a nagyközönségnek, de nem is csak a „vájt fülűeknek” szóló konferencián Bartók Béla művészetéről és népzenegyűjtő munkásságáról hazai, illetve magyarországi szakemberek értekeztek. Záróelőadásában Selmeczi György elmondta, véleménye szerint a mai ember számára Bartók neve nem annyira a zeneszerzőt jelenti, hiszen manapság főként a folklorista Bartókot emlegetik. Selmeczi György felszólalásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a művészetbe  beszüremlett a politika: az utóbbi években egyre inkább kiéleződött Bartók Kodállyal való szembeállítása, amely szerint Magyarországon Bartókot baloldaliként emlegetik, míg Kodályt jobboldaliként tartják számon. Fodor Attila A csodálatos mandarin helye a 20. század zenéjében című előadásából zenetörténeti csemegéket tudhatott meg az érdeklődő; például azt, hogy Bartók fiatalkori példaképe Richard Strauss volt. Németh G. István négy esettanulmány bemutatásával azt vizsgálta, hogy a 125 évvel ezelőtt született zeneszerző életműve hogyan hatott az erdélyi harmincasokra, például Cornel Ţăranura, Terényi Edére, Vermesy Péterre vagy id. Csíky Boldizsárra. Utóbbi a Bartók-centenáriumon, 1981-ben ezekkel a szavakkal emlékezett a zeneszerzőre: „rájöttem, Bartóknak csak utánzója lehetek, mert életműve zárt és befejezett”.
M. Tóth Géza magyarországi animációs filmrendező Bartók színpadának számítógépes megjelenítéséről értekezett. Elmondta, A csodálatos mandarin című Bartók-mű számítógépes animáció készítését 2004-ben kezdte el, és tavaly a budapesti Művészetek Palotájában mutatták be. A kolozsvári, vasárnap esti bemutatón fiatalok és idősebbek egyaránt kíváncsiak voltak a produkcióra, amellyel a fiatal művész kísérte a magyar opera zenekarának előadását. A legnagyobb érdeklődés azonban a szombat esti két előadást övezte, A fából faragott királyfi című táncjáték és A Kékszakállú herceg vára című opera több mint telt házat vonzott: zsúfolásig teltek a lépcsők is, és sokan állva nézték végig az előadásokat. A Kékszakállú herceg vára meglepetéssel szolgált az operakedvelő közönségnek: a többnyire koncertként előadott művet ezúttal „igazi” operaként adta elő Molnár Mária és Szilágyi János, Selmeczi György rendezésében, Lőrinc Gyula látványtervével. 


Erdővidék: zene minden nemzedéknek
n Bartók Béla szobrának megkoszorúzásával és operaesttel zárta a Bartók-év rendezvénysorozatát a baróti Városi Művelődési Ház. A háromszéki kisvárosban egész évben zajlottak Bartókról emlékező rendezvények, ezek keretében lépett fel például a Kolozsvári Magyar Opera szopránja, Székely Zselyke, karmestere, Kulcsár Szabolcs, illetve a magyarországi Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas szoprán, Pálinkás Péter tenorista és Vígh Kristóf zongoraművész, zeneszerző. Ugyanakkor háromszéki előadók részvételével A népdal élete Bartók kórusműveiben címmel dalos találkozót szerveztek, és megtartották az erdővidéki iskolások IV. Dalos Találkozóját. Szombaton félszáz baróti érdeklődő, zömmel diákok Marosvásárhelyen koszorúztak Bartók Béla marosvásárhelyi szobránál, este pedig a Kolozsvári Magyar Opera előadásait nézték meg.

------------


Márton Éva, Rostás-Péter Emese


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést