Vége a nagykoalíciónak, az SPD és a CDU/CSU is kormányt alakítana a németországi választás után

Armin Laschet, a CDU elnöke és Angela Merkel leköszönő kancellár kampányol •  Fotó: Armin Laschet/Facebook

Armin Laschet, a CDU elnöke és Angela Merkel leköszönő kancellár kampányol

Fotó: Armin Laschet/Facebook

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége is kormányalakításra készül Németországban, és mindkét politikai erő legkésőbb karácsonyra lezárná a folyamatot.

Hírösszefoglaló

2021. szeptember 26., 23:282021. szeptember 26., 23:28

2021. szeptember 26., 23:552021. szeptember 26., 23:55

Mindezt a pártok vezetői vasárnap este, a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után jelentették be. A ZDF országos köztelevízió által szervezett pártvezetői fórumon Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet egyaránt megerősítette, hogy a következő szövetségi kormány vezetője akar lenni, és nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett közös kormányzását.

Mindketten a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kívánnak együttműködni.

Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Ez azért is jó megoldás lenne, mert éppen a liberálisok és a Zöldek küzdöttek leginkább a fennálló viszonyok megváltoztatásáért, a CDU/CSU és az SPD pedig kormányon volt az utóbbi években. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal. Hangsúlyozta, hogy a következő kormányt alkotó pártoknak nem a programok közötti átfedések minimumára, a „legkisebb közös többszörösre” kell építeniük az együttműködést, hanem arra kell vállalkozniuk, hogy elindítsák Németországot a két évtizeden belül elérendő klímasemlegesség felé.

Christian Lindner rámutatott, hogy a CDU/CSU gyengülésével már egy nagy néppárt sem maradt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták támogatottsága is 25 százalék körül van, azaz mindenképpen olyan kancellárja lesz Németországnak, akire a választók 75 százaléka nem szavazott. Ugyanakkor „jó hír”, hogy a széleken álló pártok gyengültek, és a társadalom közepét képviselő erők erősödtek a Bundestag-választáson. Armin Laschet hangsúlyozta, hogy nem kíván lemondani a CDU-elnöki tisztségről, annak ellenére sem, hogy pártja és a bajor testvérpárt szövetsége minden korábbinál gyengébben teljesített, hanem pártelnökként kívánja folytatni a kormányalakítást célzó megbeszéléseket, majd később a koalíciós tárgyalásokat.

Mint mondta, az lesz kancellár, aki többséget tud szervezni maga köré a Bundestagban. Ezért ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, és nem a pártokban betöltött tisztségekkel.

Olaf Scholz a szociáldemokraták kormányalakítási szándékát indokolva a többi között kiemelte, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP erősödött a választáson, „mások viszont nem”. Azzal kapcsolatban, hogy a kormányalakítás a legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott, a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata jelölt is kiemelte, hogy ezúttal jóval hamarabb, legkésőbb karácsonyig le kell zárni a folyamatot.

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje •  Fotó: Olaf Scholz/Facebook Galéria

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje

Fotó: Olaf Scholz/Facebook

A részeredmények alapján készített késő esti eredménybecslések szerint az SPD a szavazatok 25,8-26 százalékát szerezhette meg, bő öt százalékponttal előrelépve a 2017-es - történelmi mélypontot jelentő - 20,5 százalékhoz képest. A CDU/CSU 24,2-24,5 százalékos eredménnyel végezhetett a második helyen. Ez jelentős csökkenés a négy évvel korábbi 32,9 százalékhoz képest, és a legrosszabb eredmény a Bundestag-választáson 1949 óta induló pártszövetség történetében. A Zöldek 13,9-14,3 százalékon állnak a két országos köztelevízió (ARD, ZDF) megbízásából készített eredménybecslések szerint, ez bő másfélszerese a 2017-ben elért 8,9 százaléknak. Az FDP 11,5-11,7 százalékot szerezhet a négy évvel ezelőtti 10,7 százalék után.

A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt elveszítette támogatói számottevő részét, a 2017-es 12,6 százalék után a szavazatok 10,5-10,6 százalékát gyűjtötte össze, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, biztosan nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója. Jelentősen gyengült a balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) is, amelynek választói támogatottsága a négy évvel korábbi 9,2 százalék után 5 százalékra, a parlamenti bejutási küszöb szintjére süllyedt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 11., hétfő

Elon Musk Trump egyik legfőbb háttérembere, egyre közelebb a képviselőház megtartásához a republikánusok

Donald Trump Mar-a-Lago-i klubja az elmúlt 48 órában kétféle emberrel volt tele: azokkal, akik a megválasztott elnök új kormányában szeretnének állást kapni, és azokkal, akik megpróbálják befolyásolni őt.

Elon Musk Trump egyik legfőbb háttérembere, egyre közelebb a képviselőház megtartásához a republikánusok
2024. november 11., hétfő

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezzel cáfolva a Washington Post beszámolóját a két vezető múlt heti telefonbeszélgetéséről.

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin
2024. november 11., hétfő

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja

Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – tudta meg a Híradó.hu.

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja
2024. november 11., hétfő

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt.

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására
2024. november 11., hétfő

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált

Feljelentést tesz volt barátnője, Vogel Evelin ellen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, mert Vogel titokban 11 órányi hangfelvételt készített, a hallgatásáért pedig 30 millió forintot követelt.

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált
2024. november 11., hétfő

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött

Izrael most először erősítette meg, hogy ő állt a szeptemberi művelet mögött, amelynek során a Hezbollah által Libanonban használt több száz személyhívót robbantottak fel.

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött
2024. november 11., hétfő

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában

Donald Trump megválasztott elnök közvetlenül beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami az első telefonbeszélgetésük volt Trump választási győzelme óta – mondták az ügyet ismerő források a Washington Postnak.

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában
2024. november 10., vasárnap

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet

Vidéken rejtette el a napokban Budapesten meggyilkolt amerikai nő holttestét a megölésével gyanúsított ír férfi – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombati sajtótájékoztatóján. A bűncselekmény az intim együttlét során történt.

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet
2024. november 10., vasárnap

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok

Ukrajna minden korábbinál nagyobb dróntámadást indított Moszkva ellen: a támadás egy ember sérülését okozta és több tucatnyi repülőjárat átirányításához vezetett. Eközben az oroszok Odessza ellen intéztek légicsapást.

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok
2024. november 10., vasárnap

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban

A lakosság szerint a hatóságok későn és hibásan kezelték az árvízhelyzetet Spanyolországban, ezért körülbelül 130 ezren tüntettek Valenciában. A tömeg sárral, székekkel és tárgyakkal dobálta meg a rendőrséget, és megrohamozta a városházát is.

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban