Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Tizenegy NATO-tagország védelmi miniszterei újabb jelentős katonai segélyt ígértek Ukrajnának az észtországi Tapa támaszponton tartott csütörtöki találkozójukon – olvasható a tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban.
2023. január 20., 07:532023. január 20., 07:53
2023. január 20., 09:022023. január 20., 09:02
A felajánlások a németországi, ramsteini légi támaszponton pénteken tartandó szélesebb körű NATO-találkozóra szólnak, amelyen az Egyesült Államok képviselője is jelen lesz – emlékeztet az MTI.
Szerepel a felajánlások között több tucat Stinger légvédelmi rakétarendszer, Brimstone-rakéták, Sz-60-as légvédelmi ágyúk, géppuskák, katonai szállító helikopterek, drónok, és a támogatás részét képezi ukrán katonák kiképzése is.
Nincs döntés a német gyártmányú Leopard-2 harckocsik szállításáról, ami minden bizonnyal kiemelt napirendi pontja lesz a pénteki NATO-tanácskozásnak.
Közben Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter azt követően, hogy videokonferencia formájában a brit, észt, lett és litván hivatali partnerével, valamint a cseh és szlovák védelmi miniszterhelyettessel az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról egyeztetett, kijelentette:
Blaszczak megerősítette Andrzej Duda elnök múlt heti bejelentését, miszerint Lengyelország kész arra, hogy szélesebb nemzetközi koalíció keretében 14 Leopard-2 harckocsit adjon át Ukrajnának.
Ukrajnát legalább egy dandárnyi tankkal kell támogatni, vagy akár többel is, a valódi segítségnyújtáshoz ezért az államok koalíciója szükséges - mondta a lengyel tárcavezető.
Közölte: a fenti javaslatot pénteken a ramsteini értekezleten fogja megismételni. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezést a Leopard tankokat gyártó Németország is támogatja.
Leopard harckocsik átadására eddig Lengyelországon kívül Finnország fejezte ki készségét. Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy Nagy-Britannia Challenger-2 harckocsikat szállít Kijevnek. A modern harckocsik Ukrajnának történő átadására irányuló kezdeményezést az amerikai védelmi tárca és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is támogatta.
A Leopardok átadásához viszont Németország jóváhagyása szükséges.
Eközben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a ki csütörtökön délután Kijevbe látogatott, az EU további támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és azt is jelezte, támogatja, hogy Kijev újabb nyugati fegyverszállítmányokat kapjon.
Michel a Twitteren megosztott egy vasúti peronon készült fotót, amely mellé azt írta: „Újra Kijevben, ahol az együttműködés formáiról tárgyalunk… 2023 legyen a győzelem és a béke éve!” Az uniós tisztségviselő hangsúlyozta: „határozottan úgy gondolja”, hogy páncélosokat kell küldeni Ukrajnának, mert a következő néhány hét döntő jelentőségű lehet a fronton.
„Az ukránok a hazájukért és gyermekeik jövőjéért harcolnak” – magyarázta Michel.
„Ugyanakkor közös európai értékeinkért, a békéért és a jólétért is küzdenek. Szükségük van a támogatásunkra, és meg is érdemlik azt” – tette hozzá. Zelenszkij a Telegramon tett közzé egy fényképet, amelyen a kijevi kormányzati negyedben üdvözli Michelt.
Michellel közös sajtótájékoztatóján az ukrán elnök felszólította szövetségeseit, hogy mihamarabb küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, mert ez a térségbeli biztonság záloga. Egyben megismételte: országa célja az, hogy az Európai Unió tagja legyen.
Közben a Reuters hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben fogadta William Burnst, a CIA amerikai központi hírszerző ügynökség igazgatóját.
A névtelenséget kérő bennfentes a hírügynökségnek elmondta:
A The Washington Post című lap szerint a látogatásra a múlt hét végén került sor.
A CIA igazgatója többek között tájékoztatta Zelenszkijt az orosz katonai tervekkel kapcsolatos várakozásairól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!