Nincs engedmény. Oroszország azt követeli Ukrajnától, hogy adjon át újabb területeket
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a Reuters által idézett memorandumból.
2025. június 03., 14:422025. június 03., 14:42
2025. június 03., 18:022025. június 03., 18:02
Az isztambuli tárgyalásokon hivatalosan ismertetett feltételek rávilágítottak arra, hogy Oroszország nem hajlandó kompromisszumot kötni a régóta fennálló háborús céljaival kapcsolatban, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólított az ukrajnai „vérfürdő” befejezésére.
A hadviselő felek küldöttségei alig egy órán át tárgyaltak, és ez volt 2022 márciusa óta mindössze a második ilyen tárgyalási forduló.
Megállapodtak abban, hogy több hadifoglyot cserélnek ki – a legfiatalabbakra és a legsúlyosabb sebesültekre összpontosítva –, és visszaadják 12 000 halott katona holttestét.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nagyszerű találkozónak nevezte a tárgyalásokat, és azt mondta, reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is összehozza egy törökországi találkozóra Trumppal.
Ám nem történt áttörés a javasolt tűzszünet ügyében, amelynek elfogadására Ukrajna, európai szövetségesei és Washington is sürgette Oroszországot.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok kész felhagyni a közvetítési erőfeszítéseivel, ha a két fél nem mutat előrelépést a megállapodás felé.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki a kijevi küldöttséget vezette, azt mondta, hogy Kijev – amely saját békeútitervet készített – át fogja tekinteni az orosz dokumentumot, amelyet nem kommentált azonnal.
– mondta Umerov.
Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna bemutatott egy listát 400 gyermekről, akiket szerinte elhurcoltak Oroszországba, de az orosz küldöttség csak arra volt hajlandó, hogy 10 gyermek visszaszolgáltatásán dolgozzanak. Oroszország szerint a gyerekeket háborús övezetekből szállították el, hogy megvédjék őket.
Az Interfax hírügynökség által közzétett orosz memorandum szerint a háború rendezéséhez a Krím – az Oroszország által 2014-ben annektált félsziget – és négy másik ukrajnai régió orosz területként való nemzetközi elismerése szükséges.
Ukrajnának ennek nyomán mindegyikből vissza kellene vonnia erőit.
Ukrajna abszurdnak tartja a nácizmusról szóló vádakat, és tagadja, hogy diszkriminálná az orosz anyanyelvűeket.
Oroszország a békéhez vezető útra vonatkozó tűzszüneti feltételeit is hivatalossá tette, és két olyan lehetőséget mutatott be, amelyek elfogadhatatlanok Ukrajna számára.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
Az első lehetőség a szöveg szerint az volt, hogy Ukrajna megkezdi a teljes katonai kivonulást Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon térségéből. Ezek közül az elsőt Oroszország teljes mértékben ellenőrzi, de a többi területnek csak mintegy 70 százalékát birtokolja.
Kijevnek emellett fel kellene oldania a hadiállapotot, és 100 napon belül elnök- és parlamenti választásokat kellene tartania.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője elmondta, hogy Moszkva „két-három napos konkrét tűzszünetet javasolt a front bizonyos szakaszain”, hogy a halott katonák holttesteit össze lehessen gyűjteni.
Az Ukrajna által kidolgozott javaslat szerint
A konfliktus közben egyre hevesebb, Oroszország a háború legnagyobb dróntámadásait indította el, és májusban hat hónapja a leggyorsabb ütemben haladt előre a harcmezőn.
Vasárnap ugyanakkor Ukrajna közölte, hogy 117 drónt indított a „Pókháló” fedőnevű művelet keretében, hogy támadást intézzen a szibériai és az ország északi részén lévő repülőtereken lévő, atomtöltettel felszerelt rakéták célba juttatására alkalmas nagy hatótávolságú orosz bombázógépek ellen.
Csak az idei év első felében több tízmillió eurós kártérítés kifizetésére kötelezte Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) különböző ügyekben.
Donald Trump amerikai elnök meghívta Washingtonba Nicușor Dan román államfőt – közölte Cristian Diaconescu elnöki tanácsadó.
Legalább 67 palesztint ölt meg az izraeli hadsereg, miközben vasárnap Gáza északi részén az ENSZ segélyautóira vártak.
A Mediazona orosz független médiaorgánum a BBC orosz szolgálatával együttműködve 119 154 Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg.
Új evakuálási parancsot adott ki az izraeli hadsereg vasárnap reggel a Gázai övezet középső részén, a palesztin Hamász terrorszervezet fogáságban lévő túszok családjai azonban aggódnak, mert a rabokat ott őrizhetik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó elmozdulni egy békés megoldás felé Ukrajna ügyében, de Moszkva számára továbbra is az a prioritás, hogy elérje céljait – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az állami televíziónak adott interjúban.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Washington és Teherán közötti növekvő feszültségek közepette arra figyelmeztetett, hogy Irán minden új nukleáris létesítményét teljesen megsemmisítik.
Romániának át kell térnie Ukrajna ellenállásának segítéséről arra, hogy segítsen Ukrajnának megnyerni a háborút – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter szombaton.
Donald Trump elnök rágalmazási pert indított a Wall Street Journal kiadója és azok ellen a riporterek ellen, akik cikket írtak egy levélgyűjteményről, amelyet Jeffrey Epsteinnek ajándékoztak az 50. születésnapjára 2003-ban.
Tűz ütött ki a Moszkvai területen vasárnapra virradóra, miután Ukrajna újabb dróntámadást indított az orosz főváros ellen – jelentették helyi Telegram-csatornák.
szóljon hozzá!