Győri Enikő európai parlamenti képviselő magyar gazdák körében a brüsszeli gazdatüntetésen
Fotó: Facebook/Győri Enikő
A kelet-európai gazdaszervezetek képviseletében tüntettek kedden Brüsszelben a mezőgazdasági termelők. A gazdák az ellen tiltakoztak, hogy az olcsó ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importja súlyos zavarokat okoz a piacon, miközben az uniós intézmények nem ajánlanak hatékony megoldást. Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: elutasítjuk a kettős mércét, amivel az Európai Bizottság kezeli az ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importját.
2023. május 26., 10:442023. május 26., 10:44
2023. május 26., 21:272023. május 26., 21:27
– Milyennek tartja a kelet-európai országokból érkezett gazdák brüsszeli tüntetését?
– Nagyon jó, hogy erre a tüntetésre sor került. El kell felejteni, hogy csak a nyugat-európai gazdák kiváltsága a demonstráció. A mi gazdáinknak ugyanannyi joguk van, hogy kimutassák elégedetlenségüket, mint nyugat-európai társaiknak. Brüsszel sok mindent látott már. Az 1960-as években tej és vaj is folyt a belga főváros utcáin, vagy a tiltakozók az epret öntötték ki.
Szép volt a Schuman tér a sok lengyel, magyar, román, cseh, szlovák és litván zászlótól.
– Voltak-e azonnali politikai reakciók a gazdatüntetésre?
– Nem tartom jó megoldásnak, ha egy ilyen horderejű problémát csak diplomáciai úton próbálunk elintézni. A kelet-európai miniszterelnökök összefogtak, mi, európai parlamenti képviselők szintén összefogtunk, de a gazdák elégedetlenségének is látható jele kellett legyen. Kedd délután, a demonstrációt követően a tüntető gazdák Janusz Wojciechowski agrárbiztossal találkoztak.
– Az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát az Európai Unió területére egy évvel ezelőtt, 2022. június 5-én liberalizálta az Európai Bizottság. A döntés negatív következményei már tavaly ősszel, illetve a télen látszottak. Miért húzódott el ilyen sokáig az uniós intézmények reakciója?
– Az Európai Bizottság nagyon későn reagált a Kelet-Európában nagy gondokat okozó ukrajnai gabonaexport ügyében. Csak annak hatására léptek, hogy a miniszterelnökök közös levelet írtak, illetve mi, európai parlamenti képviselők összefogtunk és a gazdák is elkezdték felemelni a hangjukat. Enélkül nem lett volna semmi. A Bizottság sodródott az eseményekkel. Ráadásul először csak három országnak nyújtottak kártérítést, amiből a magyar gazdák kimaradtak. Ez tovább fokozta a termelők jogos felháborodását. Az Európai Bizottság gyakorlatilag nem kezelte a kialakult, súlyos helyzetet, csak futott az események után.
– Mi indokolta a teljes liberalizációt, olyan körülmények között, amikor sejteni lehetett, hogy a jóval olcsóbb és gyengébb minőségű ukrán mezőgazdasági termékek komoly piaci zavarokat okoznak majd az uniós tagállamokban?
– Az Európai Uniónak 2016-tól érvényben van egy szabadkereskedelmi megállapodása Ukrajnával. De tavaly nyárig az ukrán agrárkereskedelem vámokhoz és kvótákhoz volt kötve, pont azok érzékenysége miatt.
Egyetértek azzal, hogy megtámadott országként Ukrajna kapjon meg minden segítséget, de nagyon fontos, hogy ne a gazdáinkkal fizettessék meg a háború árát. Csak Magyarország esetében hétezer százalékkal nőtt az Ukrajnából behozott kukorica, és ezer százalékkal a búza mennyisége.
Győri Enikő brüsszeli irodájában. A fideszes politikus a kettős mérce ellen harcol
Fotó: Facebook/Győri Enikő
– Az eredeti uniós megállapodás arról szólt, hogy az Ukrajnával határos kelet-európai országok úgynevezett ,,zöld folyosót” biztosítanak az ukrajnai mezőgazdasági termékek unión kívüli exportjához. Mégis az történt, hogy ezek a termékek jórészt helyben maradtak. Mi ennek az oka?
– Amikor az ukrán gabona bejött a kelet-európai országokba, azért maradtak nagy mennyiségek helyben, mert a spekulánsok úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg a gabonának magasabb ára lesz, hogy nagyobb haszonnal adjanak túl rajta. Ahelyett, hogy elvitték volna az éhezőkhöz Afrikába vagy a Közel-Keletre, hatalmas mennyiségek landoltak helyi gabonasilókban, amit később továbbadtak nyugat-európai országokba, ahonnan ezzel kiszorították a magyar gabonát.
Az Európai Bizottság viszont ezt nem vette komolyan, azzal védekezve, csupán regionális problémáról van szó. Arról nem is beszélve, hogy az ukrajnai gabona egy részével komoly gondok vannak, számos esetben mérgező anyagokat találtak benne, mivel Ukrajnában olyan növényvédő szereket is alkalmaznak, amelyeket az Unióban rég betiltottak.
– Az Európai Parlament megszavazta, hogy egy évvel meghosszabbítsák az agrártermékekre vonatkozó kereskedelemliberalizációt Ukrajnával. Mit lehet ezek után tenni?
– Az EP beleegyezése azt követően született meg, hogy az Európai Bizottság megígérte, amint az előző egyezmény június 5-én lejár, és hatályba lép az újabb egy évre szóló megállapodás, az Európai Bizottság élesíti a védzáradékot, hogy az érintett öt tagállam piacára ne hozhassanak be Ukrajnából búzát, kukoricát, napraforgó- és repcemagot. Az egy évvel meghosszabbított kereskedelemliberalizációs intézkedés pont erre a védintézkedésre ad jogalapot. Áll a kelet-európai gazdáknak ígért százmillió eurós támogatás ügye is,
Az Európai Bizottságnak sürgős megoldást kell találnia arra, hogy a gabonafelesleget miként juttatja el az Európai Unión kívüli országok felé, illetve olyan uniós tagállamok veszik át a felesleget, ahol arra szükség van, mint Portugália, Spanyolország vagy Olaszország.
– Hogyan érzékeli a nyugat-európai politikum és gazdatársadalom a kelet-európai gazdák nehéz helyzetét?
– A nyugat-európai hozzáállás a szokásos: ez egy regionális probléma, amit Kelet-Európának kell megoldania. Parlamenti felszólalásomban két hete elmondtam, hogy ha Nyugaton jelentkezne ez a probléma – olasz, francia vagy spanyol gazdák életét keserítené meg –, meggyőződésem, hogy ők kevésbé lettek volna békések. Egy nyugat-európai elégedetlenségi hullám esetén az Európai Bizottság sokkal hamarabb intézkedett volna. Nagyon kényes vagyok az egyenlő elbánásra! A másik nagy baj, hogy
Azért is volt fontos a brüsszeli tüntetés, hogy az európai biztos is érzékelje, ezzel nincs vége a történetnek.
– Ukrajnával szemben kettős mércét alkalmaz az Európai Unió. Amit másnak nem szabad, az esetükben megengedhető. Mennyire veszélyes ,,játék” ez?
– Szokás szerint a nyugatiak nem túl megértőek a mi gondjain tekintetében. Ráadásul azt mondják, mi nem vagyunk elég szolidárisak. Szörnyű, hogy Ukrajnában háború van, de ez
A visszalépés ezeken a területeken már a háború előtt megtörtént. Sajnos, ez az ügy sem talál értő fülekre Nyugat-Európában, mint ahogy az agrártermékek okozta válságot sem akarják érzékelni.
– Mi várható a jövőben, amikor Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává válik?
– Most egy kis ízelítőt kaptunk arról, hogy mi lesz, ha majd Ukrajna belép az Unióba. Jelenleg ott tartunk, hogy a háború hatására gyorsított eljárással kapta meg a tagjelölti státust. Azért bízom benne, hogy a tagfelvételi kritériumok nem fognak megváltozni, és ugyanolyan kötelezettségeknek kell megfelelnie Ukrajnának, mint eddig bárkinek. Rengeteg tárgyalás áll még előttünk.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a balkáni országok régóta sorban állnak, miközben sok elvárásnak már megfeleltek. Nem tehetjük meg, hogy azért előzze be őket Ukrajna, mert háború van. Nagyon kényesen fogunk figyelni az egyelő mérce és bánásmód betartására. Biztos vagyok benne, hogy amíg a kisebbségeink Ukrajnában nem élvezik ugyanazokat a jogokat, mint ami megilleti őket, Magyarország nem adja beleegyezését Ukrajna európai uniós tagságához.
Nagyszabású gazdatüntetésre készülnek kedden, május 23-án a kelet-európai országok mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei. Az egy évvel meghosszabbított ukrajnai vámmentes mezőgazdasági termékbehozatal felfüggesztését kérik.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Megkínoztak és megöltek gy 22 éves palesztin férfit a Hamász fegyveresei, miután nyilvánosan bírálta a terrorszervezetet, és részt vett az egyébként ritka Hamász-ellenes tüntetéseken Gázában – közölte a családja.
A Trump-kormányzat magas rangú tisztségviselői az elmúlt napokban megvitatták annak valószínűségét, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes biztosítani az ukrajnai békemegállapodást a következő néhány hónapban.
Az Erzsébet hídon, a Szabadság hídon, a Petőfi hídon és a Margit hídon tüntettek kedd este Budapesten a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért, ezt megelőzően többen is felszólaltak a jogszabály és a kormány ellen.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
szóljon hozzá!