Nincs itt semmi látnivaló, kérem... – Tényfeltáró újságírás az erdélyi magyar médiában
Bálint Béla, a székely vezérács
Indiában is bűnös tevékenység az autonómia – Kasmír miniszterelnöke, Raja F. Haider Khan nyilatkozott az Erdélyi Naplónak
Várjuk tettre készen a Mikulást! Gasztroötletek az ajándékosztó puttonyába
A Hargitán kezdődik a raliszezon
A váradi kulturális élet színesítését, a fiatalok zenei, irodalmi és képzőművészeti nevelését, az érdeklődők helyismeretének elmélyítését, filmes, színházi események szervezését is vállalja a 2003 óta működő Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC).
Kolozsváron a Funar-korszakban nőtt fel, de budapesti egyetemi évei alatt kezdett el a romániai társadalmi jelenségek képi megjelenítésével foglalkozni. Az ortodox egyház térfoglalását bemutató Ortodoxia sorozatáért Capa-nagydíjat kapott. Bánhegyesy Antal 30 éves fotográfussal beszélgettünk.
Az első magyar nyelvű adást fél évszázada, 1969. november 23-án sugározta a Román Televízió. A bukaresti Magyaradás főszerkesztőjével, Mosoni Emőkével a jubileumról, a műsor múltjáról, jelenéről, a közszolgálatiságról beszélgettünk.
A tánc szeretete, a közösen megtanult táncanyag hozta létre azt az igényt, hogy ezelőtt húsz évvel megalakuljon az Ördögtérgye Néptáncegyüttes. Both Zsuzsa, a csoport egyik létrehozója és vezetője a csütörtökön kezdődő Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozóról beszélt a Krónikának.
A közép-európai térség felzárkóztatása olyan közös érdeke Magyaroszágnak és Romániának, amely mentén együtt lehet működni az Európai Unión belül – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Németh Zsolt.
„Nem nyugodhatunk bele, hogy távoli provinciának, szellemi perifériának tekintsenek bennünket, ezért megteremtjük a magunk kis centrumát a hozzá rendelhető illúziókkal együtt” – vallja Végh Balázs Béla.
Esélyeit illetően két lábbal jár a földön Kelemen Hunor, aki szerint azonban az erdélyi magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen saját jelöltjük a romániai államfőválasztáson. Az RMDSZ elnöke interjúnkban úgy vélte, a román jelöltek csak a magyarok szavazatait akarják, a problémáit nem.
Tájakat, embereket, kultúrákat ismer meg a Skandináv-félszigeten kamionsofőrként dolgozó Erdélyi Gyopár. A siménfalvi születésű fiatal lány a munkaválasztásról, férfi kollégáinak hozzáállásáról, élményeiről beszélt a Krónikának.
Különleges hőszigetelési technikával hoztak létre önkéntesek zanglai női szerzetesek számára egy szobát, amelyben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Ambrus Boglárka csíkszentsimoni idegenvezető a tibeti kultúráról, az idő és a világ átértékeléséről beszélt a Krónikának.
Hatékony irodalomoktatás nincsen olvasás, olvastatás nélkül, ennek megszerettetésében a digitális eszközök ésszerű felhasználásának lehet szerepe, de nem helyettesítheti magát az olvasást – mondta el megkeresésünkre Borsodi L. László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban lép színpadra a napokban Lackfi János József Attila-díjas író, költő, aki lányával, Lackfi Dorottya énekessel és Sinha Róbert gitárossal együtt tart irodalmi-zenés előadásokat. Lackfi Jánossal beszélgettünk.
Élelmiszert, ruházatot, iskolai eszközöket tartalmazó csomagokat juttatnak el több mint hetven rászoruló gyerekhez bánffyhunyadi önkéntesek. A Kolozs megyei településen létrehozott alapítvány egyik tagja, Vincze Tímea a nehéz sorsú családok támogatásáról, sikertörténetekről beszélt a Krónikának.
Életre szóló élményekkel tért haza nemrég Nepálból Lázár Beáta marketing szakos mesteris hallgató, aki önkéntes program keretében tanított helyi diákokat. A székelyudvarhelyi születésű, kolozsvári egyetemista az ázsiai kultúráról, a katmandui vendégszeretetről beszélt a Krónikának.
A kormánypárt gyengülése, valamint a társadalmi mentalitásváltás is hozzájárult ahhoz, hogy megbukott a kormány – fejtette ki lapunk kérdésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
A magyar nyelv legközelebbi rokonának számít a Nyugat-Szibériában beszélt hanti (osztják), amelyet körülbelül 30 ezres népcsoport beszél az Urál-hegység keleti részén, Oroszországban. Szigiletov Vitalij a hanti népcsoport tagja, jelenleg Budapesten él, és gyönyörűen, választékosan beszél magyarul.
Erdélyi magyarságunk helyzete olyan, mint az elvált szülők gyermekéé: apánknál mostoha a sorsunk, anyánk viszont többet tud és akar is adni – illusztrálta a kisebbségi lét sajátosságát Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónikának adott interjúban.
kronikaonline.ro
