A faluból hozott örökség tovább él – A bözödújfalusi Szombatfalvi József ny. unitárius lelkésszel beszélgettünk
Összenemezelődött életutak: Kovács Túri Emese és Kovács Imre
Pengő Zoltán újságíró: Irán nagyon nyomasztó ország
Bordás laska, orsós tészta, lúdgége: ahogyan az oroszhegyi Szent Erzsébet Egyesület kalákájában készül
Székelyudvarhelyről Budapesten át a tokiói olimpiára
A Gyulán élő románok megbecsült tagjai az itteni társadalomnak, becsüljük és szeretjük a kultúrájukat – állapította meg a Krónikának adott interjúban Görgényi Ernő, a 30 ezer lelkes Békés megyei város polgármestere.
A salsa „világnyelvnek” tekinthető, és a különböző stílusok úgymond tájszólások – vallja Illyés Beny kétszeres országos salsa szóló bajnok. A szatmárnémeti születésű, a kincses városban oktató táncos-informatikus a versenyekről, a szakma szépségeiről és nehézségeiről, önkifejezéséről besz&a
A Kárpát-medencei kapcsolatrendszer kialakítása érdekében évek óta dolgozunk azon, hogy az egyes alkotók eljussanak egymáshoz: az anyaországiak határon túlra, a határon túliak Magyarországra, illetve más határon túli írótársakhoz, olvasókhoz – vallja Erős Kinga, a Magyar Írószövetség nemrég megválaszt
Hálás, hogy megtapasztalhatta 1989 decemberében a tömény eufóriát, szabadságérzést, és hálás azoknak az embereknek, akik harminc évvel ezelőtt mertek álmodni – mondta el a Krónika megkeresésére Böjte Csaba ferences szerzetes.
„A karácsonyt nem kell kitalálni, a karácsony készen van, nem megteremteni, hanem megélni kell” – vallja Kémenes Lóránt Zoltán kolozs-dobokai főesperes.
Miben állt a szekusok igazi ereje? Miért tudott mindvégig hinni Nicolae Ceaușescu és a kommunista pártvezetés abban a kitalált forgatókönyvben, hogy Magyarország felől támadás érheti Romániát? Volt-e alternatívája 1989. december 22-én Ion Iliescunak? Mădălin Hodor történésszel elevenítettünk fel néhány kulcsmozzanatot.
„Azt gondolom, Temesvártól kell kiindulnunk most is. Annál felemelőbb és igazabb nem volt, mint amikor egymásra találtak a magyarok és a románok. Ezt az utat torlaszolták el, dúlták fel a nacionalista-kommunista visszarendeződés hívei” – nyilatkozta lapunknak a romániai forradalom szikrájának számító Tőkés László.
A váradi kulturális élet színesítését, a fiatalok zenei, irodalmi és képzőművészeti nevelését, az érdeklődők helyismeretének elmélyítését, filmes, színházi események szervezését is vállalja a 2003 óta működő Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC).
Kolozsváron a Funar-korszakban nőtt fel, de budapesti egyetemi évei alatt kezdett el a romániai társadalmi jelenségek képi megjelenítésével foglalkozni. Az ortodox egyház térfoglalását bemutató Ortodoxia sorozatáért Capa-nagydíjat kapott. Bánhegyesy Antal 30 éves fotográfussal beszélgettünk.
Az első magyar nyelvű adást fél évszázada, 1969. november 23-án sugározta a Román Televízió. A bukaresti Magyaradás főszerkesztőjével, Mosoni Emőkével a jubileumról, a műsor múltjáról, jelenéről, a közszolgálatiságról beszélgettünk.
A tánc szeretete, a közösen megtanult táncanyag hozta létre azt az igényt, hogy ezelőtt húsz évvel megalakuljon az Ördögtérgye Néptáncegyüttes. Both Zsuzsa, a csoport egyik létrehozója és vezetője a csütörtökön kezdődő Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozóról beszélt a Krónikának.
A közép-európai térség felzárkóztatása olyan közös érdeke Magyaroszágnak és Romániának, amely mentén együtt lehet működni az Európai Unión belül – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Németh Zsolt.
„Nem nyugodhatunk bele, hogy távoli provinciának, szellemi perifériának tekintsenek bennünket, ezért megteremtjük a magunk kis centrumát a hozzá rendelhető illúziókkal együtt” – vallja Végh Balázs Béla.
Esélyeit illetően két lábbal jár a földön Kelemen Hunor, aki szerint azonban az erdélyi magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen saját jelöltjük a romániai államfőválasztáson. Az RMDSZ elnöke interjúnkban úgy vélte, a román jelöltek csak a magyarok szavazatait akarják, a problémáit nem.
Tájakat, embereket, kultúrákat ismer meg a Skandináv-félszigeten kamionsofőrként dolgozó Erdélyi Gyopár. A siménfalvi születésű fiatal lány a munkaválasztásról, férfi kollégáinak hozzáállásáról, élményeiről beszélt a Krónikának.
Különleges hőszigetelési technikával hoztak létre önkéntesek zanglai női szerzetesek számára egy szobát, amelyben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Ambrus Boglárka csíkszentsimoni idegenvezető a tibeti kultúráról, az idő és a világ átértékeléséről beszélt a Krónikának.
kronikaonline.ro
