Keményen fogalmaz. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a NATO és Oroszország közötti háborút vizionál az ukrán NATO-csatlakozás esetére
Fotó: Agerpres
Ukrajna NATO-csatlakozása a Moszkva elleni hadüzenetnek minősülne – jelentette ki Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
2024. július 17., 08:312024. július 17., 08:31
Hangsúlyozta, hogy csak „óvatossággal” lehetne a szövetség részéről megakadályozni a bolygóra nézve katasztrofális következményeket – derül ki egy helyi hetilap által közölt interjújából.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, az Argumenti i Fakti című lapnak azt mondta, hogy
„A kezdetektől fogva világossá tettük a NATO számára, hogy Ukrajna csatlakozása nem csupán közvetlen fenyegetést jelent Oroszország nemzeti érdekeire. Ez valójában hadüzenet, bár késleltetve – mutatott rá”.
A közelmúltbeli csúcstalálkozón a NATO vezetői ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát a teljes euroatlanti integráció felé vezető úton, beleértve a lehetséges NATO-tagságot is, anélkül, hogy a csatlakozás ütemezését meghatározták volna.
– idézte Medvegyevet a lap.
Eközben Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere kedden New Yorkban kijelentette: Oroszország kész az érdekek egyensúlyára törekedni az ukrajnai konfliktus rendezésében.
Az orosz tárcavezető a „multilaterális együttműködés egy igazságosabb, demokratikusabb és tartósabb világrend kialakítása érdekében” című miniszteri szintű tanácskozáson beszélt erről.
– hangsúlyozta Lavrov az ukrajnai konfliktus diplomáciai-politikai rendezésére utalva.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter New Yorkban
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be az ENSZ-nél akkreditált újságíróknak, hogy Magyarország immáron két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, és annak közvetlenül tapasztalja a negatív következményeit, hazánk ezért békét akar.
Úgy vélte, hogy a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott.
„A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték” – mondta.
„Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie” – tette hozzá.
„Azonban ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni” – folytatta.
Majd úgy fogalmazott, hogy „Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az egyeztetésen érintették a kétoldalú együttműködés kérdéseit is, szó volt többek között a paksi bővítésről is, amiről szerdán Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris konszern vezérigazgatójával is tárgyalni fog Isztambulban, mert van egy „érdekes fejlemény”.
Emlékeztetett, hogy bár a Roszatom a fővállalkozó, a beruházáson amerikai, német és francia cégek is dolgoznak a projekten, és ez szavai szerint „azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egyszer visszatérhetünk a normalitáshoz a nemzetközi kapcsolatokban”.
„Ha amerikai, francia, német és orosz vállalatok képesek együttműködni egy nukleáris projekten, akkor ez más projektek esetében is lehetséges lehet a jövőben” – húzta alá.
A miniszter kitért Magyarország földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi téren nincs semmi probléma továbbra sem, utóbbi esetében azonban jelenleg a Lukoil nem szállít Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!