Keményen fogalmaz. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a NATO és Oroszország közötti háborút vizionál az ukrán NATO-csatlakozás esetére
Fotó: Agerpres
Ukrajna NATO-csatlakozása a Moszkva elleni hadüzenetnek minősülne – jelentette ki Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
2024. július 17., 08:312024. július 17., 08:31
Hangsúlyozta, hogy csak „óvatossággal” lehetne a szövetség részéről megakadályozni a bolygóra nézve katasztrofális következményeket – derül ki egy helyi hetilap által közölt interjújából.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, az Argumenti i Fakti című lapnak azt mondta, hogy
„A kezdetektől fogva világossá tettük a NATO számára, hogy Ukrajna csatlakozása nem csupán közvetlen fenyegetést jelent Oroszország nemzeti érdekeire. Ez valójában hadüzenet, bár késleltetve – mutatott rá”.
A közelmúltbeli csúcstalálkozón a NATO vezetői ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát a teljes euroatlanti integráció felé vezető úton, beleértve a lehetséges NATO-tagságot is, anélkül, hogy a csatlakozás ütemezését meghatározták volna.
– idézte Medvegyevet a lap.
Eközben Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere kedden New Yorkban kijelentette: Oroszország kész az érdekek egyensúlyára törekedni az ukrajnai konfliktus rendezésében.
Az orosz tárcavezető a „multilaterális együttműködés egy igazságosabb, demokratikusabb és tartósabb világrend kialakítása érdekében” című miniszteri szintű tanácskozáson beszélt erről.
– hangsúlyozta Lavrov az ukrajnai konfliktus diplomáciai-politikai rendezésére utalva.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter New Yorkban
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be az ENSZ-nél akkreditált újságíróknak, hogy Magyarország immáron két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, és annak közvetlenül tapasztalja a negatív következményeit, hazánk ezért békét akar.
Úgy vélte, hogy a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott.
„A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték” – mondta.
„Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie” – tette hozzá.
„Azonban ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni” – folytatta.
Majd úgy fogalmazott, hogy „Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az egyeztetésen érintették a kétoldalú együttműködés kérdéseit is, szó volt többek között a paksi bővítésről is, amiről szerdán Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris konszern vezérigazgatójával is tárgyalni fog Isztambulban, mert van egy „érdekes fejlemény”.
Emlékeztetett, hogy bár a Roszatom a fővállalkozó, a beruházáson amerikai, német és francia cégek is dolgoznak a projekten, és ez szavai szerint „azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egyszer visszatérhetünk a normalitáshoz a nemzetközi kapcsolatokban”.
„Ha amerikai, francia, német és orosz vállalatok képesek együttműködni egy nukleáris projekten, akkor ez más projektek esetében is lehetséges lehet a jövőben” – húzta alá.
A miniszter kitért Magyarország földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi téren nincs semmi probléma továbbra sem, utóbbi esetében azonban jelenleg a Lukoil nem szállít Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében.
Legalább 40 palesztin vesztette életét kedden az izraeli hadsereg (IDF) két támadása során a Gázai övezet déli részén – közölte kedden a Hamász által vezetett kormányzati médiahivatal.
Az Európai Parlament 63 képviselője levélben fordult az uniós intézmények vezetőihez, amelyben felszólították őket, hogy tegyenek meg mindent Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztése érdekében.
Donald Trump gyorsan béketárgyalásokat fog kezdeményezni Oroszország és Ukrajna között, ha megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást, és erre vonatkozóan „megalapozott terveket” dolgozott ki – közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Újra az Európai Parlament elnökévé választották Roberta Metsolát kedden Strasbourgban a testület nyitóülésén.
A Donald Trump volt amerikai elnök elleni merényletkísérlet ügyében nyomozó hatóságoknak sikerült visszakövetniük a támadó útvonalát, tettének pontos okait azonban még mindig homály fedi.
A német kormány hétfőn újfent visszautasította az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének azon követelését, hogy Berlin vadászrepülőgépeket adjon át Kijevnek.
Az amerikai Republikánus Párt Milwaukeeban tartott jelöltállító gyűlése a várakozásoknak megfelelően hivatalosan is elnökjelöltjének választotta Donald Trumpot hétfőn.
Lemondott Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztos, valamint Virginijus Sinkevicius környezetvédelmi és halászati biztos – tájékoztatott az Európai Bizottság hétfőn.
A Donald Trump kampánygyűlésén merényletet elkövető férfi egyedül cselekedett, és egyelőre nem találják nyomát annak, hogy valamilyen mentális betegségben szenvedett volna vagy bármilyen ideológiát követett volna.
Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van ahhoz, hogy megtámadja az orosz területen található katonai célpontokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az United News tévécsatornának adott interjújában vasárnap.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)