Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök
Fotó: Facebook
Nikola Gruevszki korábbi macedón miniszterelnök kiadására szólította fel Magyarországot az Európai Parlament (EP) csütörtöki jelentésében, amely szerint eljárásukkal a magyar hatóságok beavatkoztak Macedónia belügyeibe.
2018. november 29., 14:482018. november 29., 14:48
2018. november 29., 16:072018. november 29., 16:07
A strasbourgi plenáris ülésen 470:116 arányban megszavazott dokumentumban arra szólították fel a magyar hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt és szükséges magyarázatot a korrupció miatt jogerősen kétéves szabadságvesztésre ítélt Gruevszki ügyéről.
A képviselők szerint az eljárás beavatkozás a balkáni ország belügyeibe és a macedón igazságszolgáltatás és jogállamiság semmibevételének tekinthető. Mint írták, az EP elvárja, hogy Magyarország a „vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően” pozitívan bírálja el Szkopje kiadatási kérelmét, az egykori kormányfő elleni ítéletet ugyanis „alapos és átlátható jogi eljárás” után több bíróság is megerősítette, ráadásul a politikus ellen négy másik függő ügyben is vádat emeltek az ezeken kívül még folyamatban lévő öt bűnügyi nyomozás mellett. A képviselőtestület kiemelte: Gruevszkit a macedón igazságszolgáltatáson belül felelősségre kell vonni, az ilyen jogi eljárásokat pedig nem szabad átpolitizálni.
A Gruevszki-ügy nem szerepelt a macedón országjelentés eredetileg előterjesztett tervezetében, csak a zöldpárti, illetve a szociáldemokrata frakció által később benyújtott, majd a plénum által jóváhagyott módosító indítványokban. A szövegben üdvözölték, hogy a macedón parlament nemrég elfogadta az ország nevéről szóló alkotmánymódosítást, és így megnyílt az út az EU- és NATO-csatlakozási folyamat előtt. „A megállapodás már nagyon várt pozitívum az egész Nyugat-Balkán stabilitása és megbékélése szempontjából” – szögezték le. Az Európai Parlament üdvözölte az előrelépést több területen, ugyanakkor többek között a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni fellépés erősítését sürgette, hogy jobban védeni tudják az igazságszolgáltatást a politikai befolyástól. „Macedóniának emellett a jogállamiság fennmaradó hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek továbbra is komoly gondot okoznak” – írták.
A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportja Magyarország elleni, ideológiai természetű támadásnak minősítette az elfogadott módosítókat, aláhúzva, hogy a delegáció nem szavazta meg ezt a szöveget, noha a kormány elkötelezett támogatója a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációjának. Tőkés László fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságok a törvényesség teljes betartásával jártak és járnak el. Továbbá azon véleményének adott hangot, hogy Gruevszki „megbuktatása, majd elítélése hátterében feltételezhetően a migrációs kérdés, illetve a Soros-lobbi áll".
Szanyi Tibor MSZP-s képviselő támogatta a határozatot, és kijelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek „a nemzetközi és az uniós jog teljes semmibevételét tükröző példátlan provokációja tudatosan kárt okoz közös európai érdekeinknek azáltal, hogy szembe megy az EU kül- és biztonságpolitikája, illetve bővítési politikája keretében együtt meghozott döntéseink egész sorával”. Szanyi Tibor emellett bűnrészességgel vádolta a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppártot, mondván, itt az újabb bizonyíték, hogy a konzervatív pártcsalád „nem képes rövid pórázon tartani Orbán Viktort, ezt a valódi diktátort”.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
szóljon hozzá!