Nem kertel. Evgeniya Guţul gagauz vezető jelezte: ha Románia be akarja kebelezni Moldovát, az csak Gagauzia nélkül történhet
Fotó: Facebook/Evgeniya Guţul
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
2024. április 06., 13:002024. április 06., 13:00
2024. április 06., 13:032024. április 06., 13:03
„Ha a jelenlegi moldovai hatóságok az egyesülés mellett döntenek (Romániával), Gagauzia autonóm régió nem marad csendben (...)
– írta Guţul a Telegramon pénteken.
Az autonóm terület vezetője – gagauzul baskánja – Marcel Ciolacu román miniszterelnöknek a Besszarábia Romániával való egyesülésének évforulója alkalmából küldött üzenetére reagált. Ebben az üzenetben Ciolacu úgy jellemezte Besszarábia Romániával való egyesülésének napját, mint „a Prut mindkét oldalán élő románok lelkének ünnepét (...), amellyel megemlékezünk az 1918. március 27-i történelmi aktusról, amely beteljesítette a besszarábiai románok akaratát, hogy egy évszázados cári megszállás után visszatérjenek az anyaországba”.
„Országunk lakóinak túlnyomó többsége számára csak egyetlen haza létezik, Moldova. Ez a mi közös otthonunk, ahol sikerül harmonikus interetnikus kapcsolatokat és polgári egyetértést kialakítani” - tette hozzá.
Gagauzia baskánja hangsúlyozta, hogy
„Nem véletlenül nevezik Gagauziát a moldovai függetlenség horgonyának. Igazi moldovai hazafiak vagyunk, és továbbra is meg fogjuk védeni szuverenitását” – zárta bejegyzését.
A Moldovában betiltott, oroszbarátként számon tartott Şor párt egykori politikusa a szavazatok 52,34%-át szerezte meg a tavaly tartott baskáni, azaz Gagauzia régió vezetői tisztségére kiírt választások második fordulójában.
A gagauzok
A gagauzok a Prut és a Jalpug folyásvidékén, Budzsák síkságán élő, mintegy 230 ezer főt számláló, a török nyelvek közé tartozó gagauz nyelvet beszélő nép, amely feltehetően az úzok leszármazottja. Összefüggő területen Moldova délkeleti részén, Gagauziában, illetve Dél-Ukrajnában élnek, de kisebb csoportjaik megtalálhatóak Bulgáriában, Romániában, Oroszországban, Görögországban, Törökországban és Közép-Ázsiában is. Hagyományosan mezőgazdasági tevékenységgel, főleg szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Zömmel ortodox vallásúak. Gagauzia az 1994. december 23-iki törvény nyomán jött létre Moldova autonóm területeként. Hozzá tartoznak mindazok a közösségek, ahol a gagauzok a népesség több mint 50 százalékát teszik ki, valamint azok a helységek, ahol a helyi népszavazásokon a többség Gagauziához akar tartozni. Moldova öt megyéje (Comrat, Ceadîr-Lunga, Congaz, Vulcănești) alkotja a gagauz autonóm területet (Gagauz-Yeri).
Újabb dróntámadásra panaszkodnak a transznisztriai szakadárok
Kamikaze drón csapott le egy, az oroszbarát hatóságok által működtetett katonai létesítményre a Dnyeszteren túli területen – közölte a szakadár moldovai régió „biztonsági minisztériuma”.
Az úgynevezett minisztérium által közzétett üzenet szerint a célpont hat kilométerre található az ukrán határtól. A legközelebbi frontvonal mintegy 200 kilométerre van Moldovától keletre.
„A célpont egy radarállomás volt, amely kisebb károkat szenvedett, de nem voltak áldozatok. Egy nyomozócsoport dolgozik a helyszínen. Büntetőeljárás indult” – tudatta a „minisztérium”, amely ugyanakkor nem közölte, hogy ki lehet a felelős.
Az incidens a második ilyen eset kevesebb mint egy hónapon belül. Márciusban a Dnyeszteren túli hatóságok szerint egy dróncsapás megsemmisített egy helikoptert a régióban.
Moldova reintegrációs hivatala, amely a Dnyeszteren túli területtel fenntartott kapcsolatokért felel, közölte, hogy tanulmányozza a legutóbbi incidensről készült felvételeket, de nem fér hozzá a szeparatista hatóságok által ellenőrzött területhez.
A hivatal arra figyelmeztetett, hogy az incidens szándékos kísérlet lehet arra, hogy pánikot keltsenek és felhívják a figyelmet az enklávéra, hozzátéve, hogy „csak a törvényes bűnüldöző hatóságok képesek alapos vizsgálatot folytatni”.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
szóljon hozzá!