A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
2024. április 05., 12:272024. április 05., 12:27
Ezzel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére reagáltak, aki februárban azt mondta, hogy Oroszország tavasszal vagy a nyár elején offenzívát készül indítani Ukrajnában.
A Háborús Tanulmányok Intézete április 1-jei jelentésében azt állította, hogy Oroszország a Donyecki terület nyugati részére összpontosíthat egy közelgő offenzívát, Avgyijivka, a Donyecki terület egyik kulcsfontosságú frontvonalbeli városa közelében, amelyet Oroszország februárban foglalt el.
– mondta a NATO-tisztségviselő a jelentés szerint.
A frontvonalon lévő orosz egységek „személyzethiánnyal küszködnek és tapasztalatlanok”, és „politikai indíttatású” parancsokat kapnak „irreális célok” elérésére – mondta a tisztségviselő.
A NATO hírszerzése ezért „kétségesnek tartja, hogy az orosz erők jelentős sikereket érhetnének el egy tavaszi offenzívában”.
– idézték a tisztségviselőt.
Ugyanakkor Zelenszkij szerdán arra figyelmeztetett, hogy Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június elsejéig.
Az ukrán katonai hírszerzés márciusban azt közölte, hogy Oroszország valószínűleg fokozza mozgósítási erőfeszítéseit most, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a márciusi manipulált szavazáson biztosította ötödik hivatali idejét.
Ugyanakkor
Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter újságíróknak a NATO-Ukrajna Tanács csütörtöki brüsszeli ülése után azt mondta: Ukrajna nemzetközi partnereinek, köztük az Egyesült Államoknak meg kell duplázniuk erőfeszítéseiket, hogy ellássák Kijevet a szükséges erőforrásokkal, miközben Oroszország erősíti védelmi-ipari bázisát.
A külügyminiszterek, köztük az ukrán Dmitro Kuleba, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóra gyűltek össze, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás növelésének stratégiáit a NATO 75. évfordulója alkalmából.
– mondta Blinken.
Blinken azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok saját kétoldalú biztonsági megállapodáson dolgozik Ukrajnával. Kijev 2024-ben hét szövetséges országgal írt alá biztonsági megállapodást, és jelenleg további 10 megállapodásról tárgyal.
A csúcstalálkozó napirendjén szerepeltek a Kijevnek nyújtott segélyek lehetőségei egy esetleges második Trump-elnökség részéről,
Kuleba találkozott Blinkennel is, hogy megvitassák a közelmúltbeli orosz támadások által súlyosan megrongált ukrán energiaszektor helyzetét és a harctéri igényeket.
A találkozót követően Blinken újságíróknak azt mondta, hogy a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása továbbra is „sziklaszilárd”.
– mondta.
A NATO júliusban csúcstalálkozót tart Washingtonban, amelyen a szövetség „segíteni fog hidat építeni e tagság felé” – tette hozzá Blinken.
Medvegyev: vérdíjat tűzünk ki a nyugati „tetvekre”, ha bevonulnak Ukrajnába
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált DMitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt elnök és miniszterelnök annak lehetőségére, hogy a nyugati országok katonákat küldhetnek Ukrajnába.
„NATO-s barátainknak új mantrájuk van. Most minadannyianazt mondják, hogy az »ukrajnai« beavatkozás nincs tervben. Csak néhány egység fog bevonulni egy Lvov és talán Kijev melletti területre, hogy tehermentesítse az ukrán hadsereget. Valamiféle házimunkát és szervezést végeznek; kiképzést; elit különleges erőket hoznak néhány helyre. Semmi több. Következtetés: országaink lakói, nyugalom. Csak néhány koporsó lesz. És ti, oroszok, ne aggódjatok túlságosan, nem fogunk háborúzni” – fogalmazott az X-en közzé tett üzenetben.
„Ezek csak teljesen pofátlan vadállatok, akik az egész világot hülyének nézik! Ezeknek a mikrogenitális NATO szerveknek mind az ukrán katonai erők parancsát kell követniük, és senki másét! Különben még egy olyan mocskos, haldokló országba sem engedik be őket, mint »Ukrajna«.
Vagyis a reguláris erők részévé válnak, akik most ellenünk harcolnak. Ezért lehet őket csak ellenségként kezelni; és nem csak ellenségként, hanem elit különítményként, Hitler SS-hóhéraiként. És ezekre a tengerentúli tetvekre, akiket a szerencsétlen ukránokkal ellentétben nem kényszerítettek háborúba, csak egy szabály vonatkozhat: foglyokat nem ejtünk! És minden egyes megölt, felrobbantott vagy felgyújtott NATO-harcosért maximális jutalom jár. És nem adjuk vissza a holttesteket. Szenvedjenek a hozzátartozók külföldön” – fogalmazott Medvegyev angol nyelvű üzenetében.
Mint arról beszámoltunk, Jens Stoltenberg NATo-főtitkár csütörtökön leszögezte: nincs tervben NATO-csapatok Ukrajnába vezénylése.
Ukrán dróntámadások több orosz térség ellen
Az oroszországi Rosztovi terület egyik katonai repülőtere elleni „masszív támadás” megrongált egy villamosenergia-alállomást a Morozovszkij körzetben – állította Vaszilij Golubjov kormányzó pénteken kora hajnalban.
Golubjov szerint az orosz légvédelmi egységek több mint 40 drónt fogtak el, amelyek a Rosztovi terület Morozovszkij körzetében lévő katonai repülőteret vették célba.
Golubev azt is elmondta, hogy a munkások megpróbálják helyreállítani az áramellátást a megrongálódott alállomáson.
Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Nem ez volt az egyetlen csapás: csütörtökön a késő esti órákban drónok támadták meg az oroszországi Kurszk régiót, állítólag felgyújtották a polgári infrastruktúrát – jelentette be Roman Sztarovojt, a régió kormányzója a Telegramon.
A drónok roncsai megrongáltak egy szabadidős gyermekközpontot és egy helyi piac épületeit, valamint három lakóépületet – állította Sztarovojt.
Civil áldozatokról nem érkezett jelentés.
Sztarovojt a támadásért Ukrajnát tette felelőssé. Kijev általában nem kommentálja az orosz földön végrehajtott csapásokat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egy drónt elektronikus hadviseléssel semlegesítettek, és legalább hét ukrán drónt lőttek le a térség felett.
Az ukrán csapatok az elmúlt hetekben fokozták az oroszországi katonai és ipari célpontok elleni csapásokat. Ukrajna saját gyártású, nagy hatótávolságú drónokkal sikeresen támadott olajfinomítókat és fegyverraktárakat, aminek hatására Oroszország fokozott légvédelmi erőfeszítéseket jelentett be ezeken a területeken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!