„A NATO ebben a tekintetben továbbra is betölti funkcióját, amely azonban jelenleg semmiképpen sem járul hozzá a kontinens biztonságához, kiszámíthatóságához és stabilitásához, hanem éppen ellenkezőleg, destabilizáló tényezővé vált” – mondta Peszkov.

Közben Andrej Kartapolov, az orosz parlementi alsóház védelmi bizottságának elnöke reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a kijelentésére, miszerint NATO-tagországok közös missziót hoztak létre Ukrajnában.

Kartapolov úgy vélekedett, hogy ez az intézkedés a következő lépések legalizálását célozhatja, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország figyelemmel fogja kísérni ezeket.

Eközben közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter francia kollégájával folytatott telefonbeszélgetésén figyelmeztetett: ha Párizs katonákat mozgósít Ukrajnába, azzal Franciaországot is bajba sodorhatja.

„Oroszország figyelmezteti Franciaországot, hogy ne küldjön csapatokat Ukrajnába” – közölte az orosz védelmi miniszter telefonon francia kollégájával. Szergej Sojgu másfél év után beszélt újra Sébastien Lecornuvel, és a meglehetősen kemény hangnemű beszélgetésben egyértelművé tette:

Az egyeztetésük előzménye, hogy Emmanuel Macron francia államfő korábban nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt.

Közben Emmanuel Macron telefonon próbálta meggyőzni az amerikai elnököt és a német kancellárt, hogy a Nyugatnak semmilyen típusú közbelépést sem kellene kizárnia az ukrajnai háborúban – számolt be a The Wall Street Journal alapján a Mandiner.hu.

Mindeközben Ukrán katonai vezetők szerint a készülődő orosz támadás áttörheti az ukrán védvonalakat, és utána nehéz lesz megfékezni az orosz előrenyomulást

– írta a Politico. A brüsszeli lap felidézi: a nyugati fegyverszállítások és egyéb támogatások késlekedése végzetes lehet Kijev számára, és már az sem biztos, hogy a nyugati fegyverek meg tudják fékezni az orosz csapatokat.

Közben

Lavrov azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott „a világtöbbség” országainak moszkvai nagyköveteivel az ukrajnai rendezésről. Az uniós országok misszióvezetőit, akik korábban lemondtak egy találkozót az orosz diplomáciai tárcavezetővel, az eszmecserére nem hívták meg.

A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról, de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján.

Lavrov azt mondta, hogy

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformuláját” ultimátumnak nevezte, amely azt követeli, hogy Oroszország kapituláljon és vonuljon vissza az 1991-es határokig. Lavrov szerint a Nyugatnak, ha hajlandó eltávolodni ettől, ezt ki is kell jelentenie. Mint mondta, most nem Oroszország következik a lépésben, patthelyzet van, de ezt nem Moszkva alakította ki.

Az MTI kérdésére, hogy konkrétan kiben látja a tárgyalópartnert Ukrajna ügyében, Lavrov kijelentette:

„Akkor elhittük azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között. Létre is jött három forduló Fehéroroszországban, néhány további online forduló, aztán pedig az isztambuli személyes tárgyalások, amelyekre az ukránok első alkalommal hozták el a megállapodás fő téziseit, amelyekbe mi beleegyeztünk. Ezeket a fő téziseket parafálták is” – fejtette ki a miniszter.

Emlékeztetett tá, hogy

„Azóta értjük, hogy nem Zelenszkijjel kell beszélnünk, hanem azzal, aki megtilt vagy megenged számára dolgokat. Amikor letisztul a helyzet, akkor beszélhetünk majd a tárgyalások formátumáról. Ezekre most senki sem áll készen Nyugaton. Vannak még félprovokatív felhívások, hogy Oroszországot rá kell venni a Zelenszkij formulája alapján való tárgyalásra, de úgy gondolom, hogy ezeket senki sem veszi komolyan, és azok helyében, akik adnak a hírnevükre, én felhagynék ennek a formulának az emlegetésével” – fogalmazott Lavrov.

„A legalapvetőbb dolog számunkra az, hogy a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből indul ki, és abból, hogy ezeket a kiváltó okokat meg kell szüntetni” – mondta.

Kifogásolta, hogy az összes NATO-tagot rá akarják kényszeríteni a Kijevnek való kötelező segélynyújtásra. Ellentmondásosnak és logikátlannak nevezte az érvet, miszerint a NATO-tagság biztonságot nyújt Ukrajnának, valamint képtelenségnek és ostobaságnak azt az állítást, hogy Oroszország meg akarja támadni a szövetség országait.

Azt mondta, hogy „Ukrajna terrorista állammá vált, amely 10 éve terrorizálja saját országa polgárait és a határain túl is”.

Közölte: az orosz külügyminisztérium hivatalosan felszólította az ukrán hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a terrorista tevékenység támogatásával, adják ki a felelősöket, térítsék meg a károkat és teljesítsék a vonatkozó ENSZ-egyezményekben foglalt kötelezettségeiket.