Hazamennek a legények? A Pentagon akár 10 000 amerikai katonát is kivonhat Európából
Fotó: US Army/Facebook
Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának vezető tisztségviselői fontolgatják, hogy akár 10 000 katonát is kivonnának Kelet-Európából, miközben egyesek amiatt aggódnak, hogy egy ilyen lépés felbátorítaná Vlagyimir Putyin orosz elnököt – mondta az NBC Newsnak hat, az ügyet ismerő amerikai és európai tisztségviselő. Az ügyvivő román államfő szerint semmi nem utal arra, hogy az Egyesült Államok katonákat készül kivonni Kelet-Európából.
2025. április 08., 15:292025. április 08., 15:29
2025. április 08., 18:122025. április 08., 18:12
A Pentagon tárgyal az amerikai csapatok egy részének lehetséges kivonását Kelet-Európából, a döntés Romániát is érintheti. Az esetleges kivonás azt a 20 000 katonát érinti, akiket Joe Biden kormánya 2022-ben telepített az Ukrajnával határos országok védelmének megerősítésére az orosz inváziót követően. A számokról még folynak a tárgyalások, de a javaslat a Biden által telepített erők akár felének az átvezényléséről is szólhat – írja az NBC.
A tengerentúli sajtóértesülésre Ilie Bolojan kedden délután úgy reagált: semmi nem utal arra, hogy az Egyesült Államok katonákat készül kivonni Kelet-Európából. A Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatóján az ügyvivő államfő elmondta, hogy Washington nem erősítette meg az amerikai katonák kivonására vonatkozó sajtóértesüléseket. Emlékeztetett: az amerikai diplomácia vezetője, Marco Rubio a NATO-külügyminiszterek legutóbbi találkozóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO mellett.
Egy 66 236 négyzetméteres terület átadását kéri a román kormány a Szeben megyei önkormányzattól a nagyszebeni repülőtér közelében épülő NATO katonai támogató egység számára.
A legnagyobb, közel 1000 fős különítménynek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu katonai támaszpont ad otthont.
Előrelépés történt az aranyosgyéresi légi támaszpont fejlesztésének ügyében: több cég jelentkezett a román védelmi minisztérium által kiírt, csaknem félmilliárd lejes költségvetéssel bíró korszerűsítési licitre.
A dél-romániai deveselui támaszponton mintegy 200 katona működteti az Aegis Ashore rakétavédelmi pajzsot, míg Erdélyben, az aranyosgyéresi légi támaszponton több mint 100-an vannak.
A hat, névtelensége megőrzése mellett nyilatkozó amerikai és európai tisztségviselő a javaslat számos, korábban nem közölt részletét is ismertette. A Pentagon szóvivője nem reagált az NBC News megkeresésére. Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt nyilatkozta, hogy az amerikai elnök folyamatosan felülvizsgálja kormányzata intézkedéseit és prioritásait az „Amerika az első” politikai doktrína érvényesüléséért.
Az Egyesült Államoknak meg kell szakítania a biztonsági együttműködést Romániával – véli két befolyásos konzervatív kiadvány, a The American Conservative és a The National Interest.
Ha a Pentagon elfogadja a javaslatot, az megerősíti azokat a félelmeket, hogy az Egyesült Államok cserbenhagyja régi európai szövetségeseit, akik növekvő fenyegetésnek tekintik Oroszországot – mondták az európai tisztségviselők.
– mondta Seth Jones, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja nevű amerikai agytröszt alelnöke. Jelenleg mintegy 80 ezer amerikai katona állomásozik Európában.
Az Egyesült Államok szándéknyilatkozatot tett közzé, amely különleges távközlési kapcsolatok kiépítésére irányul a deveselui rakétapajzs és az Egyesült Államok haditengerészeti erőinek európai főhadiszállása között.
Az esetleges csapatkivonásnak azonban megvan a magyarázata. A Trump-kormányzat világossá tette, hogy azt szeretné, ha az európai szövetségesek nagyobb felelősséget vállalnának saját védelmükért, lehetővé téve az USA számára, hogy katonai erőforrásait Kínára és más prioritásokra összpontosítsa. Pete Hegseth védelmi miniszterként tett első külföldi útján, egy februári brüsszeli beszédében azt mondta, hogy „a kemény stratégiai realitások megakadályozzák, hogy az Egyesült Államok elsősorban Európa biztonságára összpontosítson”. Ehelyett az USA a déli határ biztosítására és Kína elleni küzdelemre fog összpontosítani – mondta Hegseth.
Egy orosz oligarchának is köze van a legnagyobb romániai NATO-támaszpont, a Konstamca megyei Mihail Kogălniceanu bázis felújításához – derült ki hétfőn.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/russia-ukraine-talk-about-peace-are-
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!