Barabás T János szerint a DNA dícséretes módon szorította vissza a korrupciót, de csoportérdekeket is szolgált
Fotó: magyaridok.hu
Romániában hagyományosan az erőszakszervezetek képviselik az országos érdekeket, most is titkosszolgálati támogatással zajlik a két politikai tábor közötti konfliktus – jelentette ki a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2018. augusztus 28., 21:402018. augusztus 28., 21:40
2018. augusztus 28., 21:432018. augusztus 28., 21:43
– Bár Romániában ritka a nyári politikai uborkaszezon, az idei nyár még az átlagosnál is „forróbbra” sikeredett politikai szempontból. A külföl-dön élő román állampolgárok erőszakba torkollt bukaresti tüntetése óta a jelek szerint még jobban elmérgesedtek az ellentétek a kormányzó szociáldemokrata–demokrata liberális koalíció és a jobbközép ellenzék között. Az erőszakért mindkét oldal egymást teszi felelőssé. Mi történhetett valójában?
– Klasszikus hatalmi küzdelemnek vagyunk tanúi. Bár a táborok között van átjárás, a frontvonalak a köztérben is megjelentek: a vezető kormányerőt képviselő szocialista PSD élén Liviu Dragnea pártelnökkel, karöltve a dél-romániai oligarchákkal, a belügyi titkosszolgálat által támogatva (DGPI) áll szemben Klaus Johannis államfővel, az ellenzéki nemzeti liberális párttal (PNL), a polgári titkosszolgálattal és a hírszerzéssel (SRI, SIE).
A felek egymást vádolják az augusztusi erőszakos cselekmények kirobbantásával, az augusztus 10-ei bukaresti kormányellenes tüntetés zavaraiért. Johannis államfő és a PNL lemondásra szólította fel a kormányt. A kormányoldal puccskísérletet emleget, és a magyar kártyára sem sokat kellett várni, az ismeretlen hátterű rendzavaró tüntetők mögé a Románia Liberă, PSD-közeli lap Soros Györgyöt látta, a Dumitru Dragomir, a SRI nyugalmazott kormánybarát ezredese szerint külföldről szervezték a megmozdulást, a cél egy, a 2014-es kijevihez hasonló állapot előidézése és Románia feldarabolása.
– Ön több alkalommal is emlegette már, hogy a kormányoldal mögött a belügyi titkosszolgálat, míg Johannis államfő és az ellenzék mögött a Román Hírszerző Szolgálat áll. Mire alapozza ezt?
– A modern Románia megalakulása óta hagyományosan az erőszakszervezetek (a fasisztákat és a kommunistákat is beleértve) képviseltek országos érdekeket, a pártok inkább csak regionális érdekszervezetek voltak. Ez így van most is, a baloldal a Regátban, a nemzeti liberálisok Erdélyben, a szélsőséges és alternatív pártok Bukarestben erősek. A mostani helyzet különlegessége az EU-források elosztása, a központi média birtoklása, a honvédelmi beszerzések irányítása miatt is az, hogy érdekcsoportok és az erőszakszervezetek a kompromisszumok helyett inkább a központi hatalmat igyekeznek megszerezni.
Versengés tapasztalható a verespataki bányaügy, az állami vagyonalap (FSI) vagy a fekete-tengeri szénhidrogén feletti befolyás elnyeréséért is. Emlékezzünk arra, hogy Emil Boc kormányát is a titkosszolgálatok buktatták meg 8 éve, amiben főszerepet játszott a gyógyszer-kereskedelem felügyeletének kérdése. A SRI volt igazgatója a csendőrséget, vagyis Dragnea fő támaszát, a BM-et tette felelőssé a mostani augusztusi tüntetés leveréséért. A PSD vezetői és a parlamenti többség válaszul a bíróságok és ügyészségek helyzetén változtatna, csökkentik a titkosszolgálatok költségvetését (kivéve a DGIPI-t), és amnesztiával igyekeznek a háttérbe szorítani a SRI politikusokra nézve veszélyes adatbázisának fontosságát.
– Liviu Dragneát azzal vádolják, hogy Moszkva kottájából játszik. Johannis viszont Washington és Brüsszel megbízható embere. Mennyire van ez így? Mekkora befolyással lehetnek idegen államok/hírszerzések a romániai belpolitikai életre?
– Nem vagyok olyan helyzetben, hogy ilyen részleteket ismerjek, de egy erősen manipulált társdalomban hajlamos a közvélemény összeesküvésekben látni az események mozgatórugóját. A valóságban sokkal összetettebb a helyzet, külföldi biztonsági és gazdasági érdekek jelennek meg térségünkben. A rengeteg „összeesküvést, kémtörténetet” tekinthetjük egymást ellentételező lobbizásoknak is. Nem hiszem persze, hogy az ország vezetői külföldi ügynökök lennének, de tény, hogy a külföldi hatalmak élénken érdeklődnek az itteni események iránt, elég ha az orosz Sputnik, a francia RFI, a német DW vagy az amerikai RFE hírportáljait olvassuk.
Fontos lenne, hogy a román fél tudatosítsa azt, hogy Magyarország megbízható szövetséges, természetesen nem folytatunk információs vagy egyéb támadásokat, sőt a fontosabb biztonsági, gazdasági érdekeink egybefonódnak, így egy szorosabb államközi együttműködés is indokolt lehet. Magyarország érdeke egy virágzó, erős Románia.
Fotó: Facebook/SRI
– Miért érdekli ennyire Románia Washingtont/Moszkvát?
– Moszkva fő érdeke az, hogy térségünkben akadályozza az amerikai tőke és biztonságpolitika térnyerését, érvényesítse ukrajnai érdekeit, és ráhasson a szankciók alakulására. Felmérések szerint az oroszok azt hiszik, hogy a NATO fenyegeti őket, mi persze tudjuk, hogy ez téves képzet – de mint minden mentalitásbeli megrögzöttség, csak hosszú idő múlva változtatható. Ugyanakkor Románia fekete-tengeri, balkáni, közép-európai beágyazottsága európai geopolitikai fontosságú, így fontos az energiapolitikai, infrastruktúra-projektben. Washington egyre inkább szövetségeseinek adja ki a globális biztonságpolitikájának menedzselését, Törökország megingása, Ukrajna polgárháborúja miatt nő Románia fontossága. Amerikai vállalkozók érdeklődnek a három fentebb említett romániai üzlet iránt is.
– Mekkora a mozgástere a jelenlegi nemzetközi geopolitikai, illetve a romániai belpolitikai helyzetben a romániai magyar közösségnek? Van-e valamilyen esély arra, hogy érvényesítse az önrendelkezésre vonatkozó törekvéseit?
– A romániai magyarság nehéz helyzetben van, mert a Nyugat nem akar újabb etnikai kisebbségi témákat előhozni a Balkánon, az Egyesült Államokból nézve az anyanyelvi oktatás is furcsa kisebbségi óhaj.
Autonómiát csak egyes EU-s partnerek képzeltek el, de nem prioritásként. A Nyugat üzenete állandó azóta is: apró lépésekkel a román féllel egyetértésben haladjon előre a magyar érdekek ügye.
– Van-e valamilyen eszköze a magyar közösségnek arra, hogy ezek támogatására – a romániai stabilitás megőrzését szem előtt tartva – megszerezze a térségben Bukarestre jelentős befolyást gyakorló hatalmak támogatását?
– A romániai magyarság kérdését regionális összefüggésekben látják, az RMDSZ Bukarestben és külföldön demokratikus módon érvényesíthet érdeket. Minél képzettebben, profi módon.
– Hogyan alakulhat a Magyarország és Románia közötti viszony?
– A romániai többség és kisebbség közeledését szeretné a magyar kormány is, az EU szellemiségének megfelelően. Kétoldalú kapcsolataink húzóereje a gazdaság lesz, a kétoldalú kereskedelem meghaladja a 8 milliárd eurót, (összehasonlításként a bolgár–román kereskedelem csupán 2,5 milliárd euró). Ez azt jelenti, hogy a két állam üzletemberei megbíznak egymásban. Romániának gazdasági okokból is nyitnia kell Közép-Európa felé, állunk elébe, hogy kitűnő partner legyünk, hiszen Brüsszelben is hasonló érdekeink vannak.
– Milyen kimenetele lehet Románia számára a jelenlegi konfliktusnak?
– Egy év múlva, az elnökválasztások tisztázzák részben, ki kerül ki jobban a mostani hatalmi küzdelemből. Elméletileg három lehetőség van: Dragnea és a PSD jelöltje győz, ők kerekednek felül, elhúzódnak az ügyészségi vizsgálatok, lemondanak tábornokok. Johannis, a PNL és a SRI gyűrik maguk alá a PSD-t. SRI-közeli vezetője lesz a PSD-nek, pl. Mihai Tudose. Nő az államfői hivatal fontossága a politikában. A 3 nagy előbb említett üzlet ehhez a táborhoz kerül. Döntetlen. Folytatódik tehát a mostani konfrontatív belpolitika. A belpolitikai küzdelem kimenetele kiszámíthatatlan, mert ismeretlen tényezőktől függ: milyen politikusokat kompromittáló adatok kerülnek elő, mit tesznek az ügyészségek, ezzel összefüggésben hogyan osztozkodnak az érdekcsoportok a 3 üzleten. A közvélemény alakulása is bizonytalan a sok manipulálás miatt. Hosszú forró politikai nyárnak nézünk elébe.
Barabás T. János Barabás T. János Kolozsvárott született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol–történelem szakból, valamint a Leedsi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát. 1992 óta diplomata; szolgált Londonban, Bukarestben és Chişinăuban, utóbbi helyen nagykövetségi első beosztottként. Fő kutatási területe Románia, Moldova, szomszédságpolitika, valamint az információs hadviselés és a biztonságpolitika. Két verseskötetet és több tanulmányt publikált.
Kovács Mihály Levente fiatal kora ellenére jelentős politikai tapasztalatra tett szert az évek során. A 2024-es választásokról kérdeztük Kovács Mihály Leventét, aki most Marosvásárhelyen a városi tanácsosi listán indul.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.
Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.
Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!