Dögrováson a sertéságazat
Fotó: Sursadevest.ro
Katasztrofális következményei lehetnek a romániai sertéshúsipar számára az afrikai sertéspestis terjedésének, amely miatt máris több mint 60 ezer példányt pusztítottak el a hatóságok. A gazdák elégedetlenek az állam kínálta kártérítéssel.
2018. augusztus 07., 11:352018. augusztus 07., 11:35
2018. augusztus 07., 12:202018. augusztus 07., 12:20
A hazai termelői kör képviselői szerint a teljes romániai sertéságazat jövőjét veszélyezteti az afrikai sertéspestis feltartóztathatatlannak tűnő terjedése.
Ioan Ladoși, a romániai sertéshústermelők országos szövetségének elnöke szerint a helyzet azért aggasztó, mert kevesebb mint egy hónap alatt 72 százalékkal nőtt a gócpontok száma az országban. Ladoși az Economica.net portálnak úgy nyilatkozott, a kór megjelenésének első következménye várhatóan az lesz, hogy megemelkedik a sertéshús-behozatal, és megdrágul a disznóhús az országban, ami megduplázná, egymilliárd euróra emelné a romániai ágazat költségeit.
A sertéshústermelők máris beadványban fordultak a kormányhoz annak érdekében, hogy ne csak az állataikat feláldozó gazdák részesüljenek kártérítésben, hanem a hizlaldák tulajdonosai is.
– hívta fel a figyelmet Ladoși.
Ennél is borúlátóbb Stanca Tudor, a sertéshúsipari munkáltatók szövetségének ügyvezetője, aki arra figyelmeztet: ha nem sikerül feltartóztatni a kórt, akkor a teljes állatállományt fel kell áldozni, ami Románia elszigetelődését vonná maga után. Az illetékes szerint csak idő kérdése, hogy a környező országok óvintézkedésként mikor fogják szigorítani a Romániából külföldre tartó áruszállítást.
Felbecsülhetetlen gazdasági veszteségek veszélyére figyelmeztet a hazai élelmiszeripari munkáltatók szövetsége is arra az esetre, ha Románia adott esetben nem exportálhat több sertéshúst és húskészítményt az EU tagállamaiba.
"Ha a hatóságok nem állítják meg a sertéspestist, az állomány legkevesebb 80 százaléka elpusztulhat. A kór terjedése esetén a nyakunkon marad, amit előállítunk, mert a romániai ágazat jó ideig nem léphet ki a nemzetközi piacra” – nyilatkozta Sorin Minea, a munkáltatói szövetség vezetője.
Fokozott az elszigetelődés kockázata az egyik legnagyobb romániai húsipari vállalkozó, Radu Timiș szerint is, máris megfontolandó, hogy a sertéspestis jelentette probléma kezelését ne csak az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságra (ANSVSA), valamint a mezőgazdasági minisztériumra bízzák, hanem az egész koordinációt vegye át a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
– magyarázta a CrisTim húsipari vállalkozás tulajdonosa.
Románia egyébként közel kilencszer annyi disznóhúst importál, mint amennyit exportál: tavaly az országba 475 millió euró értékben hoztak be sertéshúst, miközben a kivitel mindössze 56 millió eurónyira rúgott.
Túlnyomó többségüket a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében, ahol sokkal agresszívebb a járvány, mint a partiumi megyékben. A kór egy évvel ezelőtt, július végén jelent meg Romániában, amikor Szatmárnémeti szélén két háztáji gazdaságban fedeztek fel fertőzött disznókat. Az ország észak-nyugati térségében az ANSVSA szerint azóta lassan terjed, illetve stagnál a járvány: Szatmár, Bihar és Szilágy megyében eddig 14 településen 29 fertőző gócot azonosítottak, ahol 13 vaddisznót, valamint 175 házi sertést pusztítottak el.
Leginkább Bihar megye érintett, ahol 21 háztáji gazdaságban jelent meg a betegség. Tulcea, Konstanca, Ialomița, Brăila és Galați megyében 84 településen jelent meg a kórokozó, a hatóságok pedig 518 fertőző gócot azonosítottak. A háztáji gazdaságokban 11 772 sertést, három – közöttük egy ipari méretű – sertésfarmon pedig további 49 647 állatot kellett elpusztítani és elégetni. A térségben 20 vaddisznóban is kimutatták a vírust.
Nőtt a gócpontok száma
Az ország nyolc megyéjének 98 településében 578 afrikai sertéspestisgócot tartunk számon – közölte hétfő este Geronimo Brănescu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke. A szakember szerint a járvány terjedése mérséklődött az utóbbi napokban. Eddig 78 000 sertést öltek le az járvány megfékezésének érdekében. A nyolc érintett megye: Szatmár, Bihar, Szilágy, Tulcea, Brăila, Konstanca, Ialomiţa és Galac. Minden olyan telep vagy háztartás, ahol laborvizsgálat igazolta, hogy egy vagy több disznó afrikai sertéspestissel fertőzött, járványgócnak tekintendő – emlékeztet az ANSVSA. Az afrikai sertéspestis tavaly augusztusban jelent meg Romániában, de idén júniusban kezdett robbanásszerű terjedésbe. Az afrikai sertéspestis az emberre nem ártalmas, ám a megbetegedő állatok 100%-át elpusztítja. A betegséget nem lehet kezelni és nem létezik védőoltás sem.
Különben az ANSVSA azt követően tette közzé a járványról a hivatalos adatokat, hogy Cătălin Tolontan oknyomozó újságíró a járvány valós méreteinek eltitkolásával vádolta meg a hatóságokat. Állategészségügyi szakemberektől származó értesülései szerint a járvány már Moldva déli részére és Erdély csaknem egész területére kiterjedt, ami immár több mint százezer sertés feláldozását feltételezi.
Az MTI által idézett Tolo.ro honlapon közölt írás szerint a több mint 4,4 millióra tehető romániai sertésállományból a háztáji gazdaságokban nevelt 1,4 millió sertést fenyegeti leginkább a kór. A járvány az utóbbi időben hetenként 18 kilométeres átlagsebességgel terjedt és az ANSVSA még mindig nem tiltotta be az állatvásárokat, amit Tolontan szerint már egy éve meg kellett volna tennie.
A tárcavezető a Realitatea Tv-nek elmondta, a sertéspestisgócok felszámolása és az érintett farmok fertőtlenítése után újratelepítik a sertésállományt, és addig is kártérítést kapnak az érintett gazdák. A kártérítés összegét úgy számolják ki, hogy az elpusztított állat súlyát beszorozzák 6,12 lejjel kilomgrammonként. Csakhogy a gazdák elégedetlenek az állam kínálta kártérítéssel, ami alacsonyabb a kilogrammonkénti 8–10 lejes piaci árnál.
Az agrárminiszter szerint az egyetlen megoldás a betegség terjedésének megállítására az, ha szigorúan betartják az állategészségügyi előírásokat. Arról is tájékoztatott, hogy jelenleg húszezer ember dolgozik országszerte a gócok felszámolásán. A munkába a helyi hatóságokon és állatorvosokon kívül a csendőrséget, rendőrséget és a hadsereget is be kellett vonni, mert egyetlen góc felszámolása 45 személyt igényel.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
szóljon hozzá!