Úgy tűnik, ma már nincs olyan erdélyi vagy partiumi nagyobb város, megye, amely a véletlenre bízná, hogy felkeresik-e a turisták, valamint hogy kik és miért látogatnak el hozzá: ehelyett hazai és nemzetközi turisztikai expókon népszerűsíti idegenforgalmi látványosságait, s különböző programokat is próbál azokhoz hozzárendelni, hogy biztosra menjen.
2016. március 02., 12:362016. március 02., 12:36
A Krónika által megkeresett önkormányzatok nagy része néhány napja még Bukarestből próbált vendégeket csalogatni, most meg már pakolnak, hiszen rajtol Budapesten az Utazás kiállítás 2016-os kiadása.
Együttműködés és szervezettség kell a Székelyföldön
Több székelyföldi egyesület és szabadidős tevékenységet kínáló létesítmény is bemutatkozott a hétvégén Bukarestben megszervezett Országos Turisztikai Vásáron, amelyen közös, Ţinutul Secuiesc (Székelyföld) feliratú standnál várták az érdeklődőket Hargita és Kovászna megye kiállítói. Március 3. és 6. között Budapestre „utazik” a Székelyföld. „Együttműködésre és szervezettségre van szükség, mert az egyre szélesedő turisztikai piacon már kevés az esélye annak, amit az elmúlt húsz év alatt a székelyföldi vállalkozók megszoktak, hogy magától jön a turista” – szögezte le megkeresésünkre Pál Zoltán.
Az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnöke kifejtette, a Székelyföld már a többi romániai turisztikai célponthoz képest is le van maradva, holott azok sokkal később kezdtek idegenforgalommal foglalkozni. „Nálunk sok a kicsi panzió, de el kell fogadni, hogy a turista ma már nem szálláshelyet keres, hanem programot akar” – magyarázta a parajdi szakember. Szerinte a vásárokon jelen kell lenni, de már nincs szükség hatalmas standokra, inkább a még nem létező, de már készülő közös honlapot kell népszerűsíteni, hiszen a turisták ma már inkább online döntenek.
Pál Zoltán szerint ugyanakkor a Székelyföldön különben nem kell semmit változtatni, mert a viszonylag érintetlen természet, a vadvilág, az élő székely falu, a gasztronómia, az utóvulkanikus tevékenységek – a borvizek és a mofetták –, a sós vizek és ezek gyógyhatásai úgyis bevonzzák a célközönséget, viszont a szolgáltatások minőségén még sokat kell javítani, az emberi komponens, a nyelvtudás nagyon gyatra. „Komoly, összehangolt idegenforgalmi stratégiára van szükség, külön kell kidolgozni a romániai nagyvárosok, a magyar ajkú és a nem magyar ajkú külföldiek számára az ajánlatokat” – mondta Pál Zoltán.
„Az idegenforgalomban is csak azt lehet jól eladni, ami kellően egyedi, és ezért hatásos vonzerővel rendelkezik” – szögezte le megkeresésünkre Albert Zoltán, a Csomád–Bálványos kistérségi társulás háromszéki munkatársa. Szerinte a turisztikai vásárokon is arra kell fektetni a hangsúlyt, ami máshol nincs, vagy ritkán fordul elő. „A természeti erőforrás, a természetes gyógymódok az országban máshol is előfordulnak, vannak utóvulkanikus működések, mofetták, de Szent Anna-tó csak egy van, és a szén-dioxidos, borvizes fürdők is a Székelyföldre jellemzőek” – hangsúlyozta a szakember.
Szerinte ez olyan vonzerő, amire már lehet építkezni, ám még mindig hiányoznak az újabb és újabb kutatások, melyek alátámasztják a gyógymódok hatékonyságát, vagy éppen új piacokat nyithatnak meg. Ebben az évben pályáztak egy új tanulmányra, Sugásfürdőn a mofettagázok hasznosítását vizsgálják a fiatalok sportteljesítményének a növelésében. Egy másik vonzerő a nemesi vendéglátás lehet, a kúriákra és kastélyszállókra egyre többen figyelnek, ez a vendéglátás Erdélyben több helyen hódít, ám a Székelyföldön a természeti környezet ad hozzá jól kiaknázható pluszt.
Albert Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta, a szolgáltatásrendszert tovább kell fejleszteni. Erre viszont egyre több vállalkozó ráérzett már például fontos, hogy idegenvezető-egyesület működik, így a turistának nem kell keresgélnie a különben is nehezen megközelíthető célpontokat, hanem szakszerű vezetővel élvezi a látnivalókat. De gondolkodnak például kóboros szekeres kirándulásokon is, ami a lakókocsihoz hasonló szolgáltatást nyújthat. „A természeti környezet, a gyógymódok adottak, de abból megfelelő szolgáltatásokkal eladható turisztikai terméket kell gyúrni” – szögezte le az idegenforgalmi szakember.
Arra is emlékeztetett, hogy ugyan kialakult a három székely megyében a közös gondolkodás, a közös turisztikai egyesületet viszont a bíróságon nem tudták bejegyezni. De – tette hozzá – a székelyföldi turisztikai desztinációmenedzsment működik, és klaszter létrehozását tervezik. Már rögzítették a specifikus kínálatot, és a Székelyföldön belül különböző úti célokra lebontva tudják majd kínálni a turisztikai csomagokat.
Teljes gőzzel „nyomul” Nagyvárad
„Elég nagy az érdeklődés Nagyvárad iránt, mert Nagyszebenhez vagy Bukaresthez viszonyítva még ismeretlen az idegenforgalmi térképen” – osztotta meg a Krónikával az eddigi expókon szerzett tapasztalatait a Bihar megyei székhely és környékének turisztikai népszerűsítésére két évvel ezelőtt létrehozott egyesületet (APTOR) irányító Mihai Jurcă.
A budapesti idegenforgalmi kiállításra készülő szakember tájékoztatása szerint a standjaik kedvező fogadtatása tavaly már számokban is megmutatkozott, hiszen átlagosan 17 százalékkal nőtt a Sebes-Körös-parti városba érkezett turisták száma, a csúcsot pedig az augusztusi és szeptemberi 40 százalékos emelkedés jelentette. „Mindez olyan körülmények között, hogy szinte egész Várad munkatelep volt a különböző felújítások miatt” – magyarázta. A vásárokon főleg az olyan hagyományos célpontokkal reklámozzák Szent László király városát, mint például a vár, a római katolikus püspöki palota vagy a Fekete Sas Palota, és a megyeszékhely kínálta kulturális és szabadidős lehetőségek kiegészülnek a termálvizéről ismert közeli Félixfürdő szolgáltatásaival.
A budapesti az idén már a negyedik idegenforgalmi vásár lesz, amelyen Várad és környéke képviselteti magát, az egyesület első körben – a belföldi turisták mellett – ugyanis főleg a magyarországi, osztrák és lengyel vendégeket célozta meg. „Ez bővülni fog, amikor majd beindulnak a nemzetközi járatok. Így például ha lesz direkt repülőjárat Torinó és Várad között, akkor kiterjesztjük népszerűsítési akciónkat az olaszországi városban is” – magyarázta Jurcă.
Hangsúlyozta, hogy repülőjáratok nélkül nem lehet tömegturizmusról beszélni, mert a nagyobb csoportok rendszerint minél rövidebb időt akarnak utazással tölteni. Hét-nyolc óránál hosszabb utat csak kevesen vállalnak, ezért meglátása szerint a Bihar Megyei Tanács által felújított nemzetközi repülőtér kulcsfontosságú az idegenforgalom fejlesztésében. Jelezte, a statisztikai intézet adatai szerint főleg a középkorosztály számára jelentenek vonzó célpontot, de az élményfürdő elkészültével, a helyi szabadidős és kulturális programokkal együtt a jövőben fiatalokat is Váradra csábítanának majd.
A nagyváradi önkormányzat amúgy már két évvel ezelőtt intenzív idegenforgalmi népszerűsítésbe kezdett. Az egyesület létrehozása óta honlappal, telefonos applikációval és különböző kedvezményes csomagokkal segítik az idelátogatókat.
Kolozs megye: magyarokat keresnek
Kolozsvár és Kolozs valamennyi zegét-zugát is népszerűsíteni próbálják a nemzetközi fórumokon. Iulia Perşă, a kolozsvári városháza szóvivője megkeresésünkre elmondta, a város önkormányzata számtalan nemzetközi turisztikai vásáron vesz részt, idén már voltak Bécsben, Madridban és részt fognak venni a Milánóban, Berlinben és Párizsban esedékes vásárokon. Többek közt bemutatják a Főteret, a Sétateret, a kolozsvári tiszti kaszinó épületét, a botanikus kertet és a Fellegvárt is. A nagyobb kulturális események közül pedig a városnapokat, a Kolozsvári Magyar Napokat, a Jazz in the Park fesztivált, a TIFF és a Comedy filmfesztiválokat, valamint az Untold fesztivált népszerűsítik.
Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke eközben érdeklődésünkre arról számolt be, hogy a megyei önkormányzat egy kilencfős különálló részlege foglalkozik a megye külföldi népszerűsítésével is. „Ebben tényleg minden benne van, ami Kolozs megyében fellelhető, és turistacsalogató lehet, kezdve a szálláshelyektől, az olyan látványosságokig, mint a tordai sóbánya, a Tordai-hasadék vagy a műemlék templomaink” – magyarázta.
Vákár ugyanakkor elmondta: fontos lenne a többnyelvűség is a megyének, azonban amikor meghirdették a turizmus népszerűsítésével foglalkozó intézmény álláshirdetéseit, egyetlen magyar sem jelentkezett.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!