Egyelőre sok a kérdőjel. Azt is homály fedi, hogy például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el
Fotó: Pixabay.com
Vasárnap életbe lépett az üvegek visszaváltását kötelezővé tevő rendelkezés, a Krónika által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok viszont hétfőn, egy nappal a hatályba lépést követően csak név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket.
2019. április 02., 14:122019. április 02., 14:12
2019. április 02., 14:142019. április 02., 14:14
Nem tudják a kereskedők, miként ültessék gyakorlatba az újrahasznosítható csomagolás visszaváltására vonatkozó, 2018/74-es sürgősségi kormányrendeletet. Bár a rendelkezés már vasárnaptól életbe lépett, továbbra is bizonytalan, hogyan váltják vissza az üvegeket, mit történik azzal, amit visszavesznek, hol raktározzák, majd ki viszi el az üzletekből, és hogy a pénztárból miként adják vissza az 50 banis betétdíjat az ügyfélnek. A lapunk által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket, amiért nem teszik.
A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak.
Egy városi bolt tulajdonosa elmondta, a sörös és az ásványvizes palackok esetében működött ugyan valamilyen szintű visszaváltás, de az üres üvegekért nem készpénzt adtak, hanem amikor sört vagy vizet vásárolt az ügyfél, nem számolták fel az üveg árát, ha hozott cserepalackot. Ezeket az üres üvegeket a gyártó visszavette. Viszont most,
A kereskedelmi ügynököket hiába kérdezik, nem kapnak választ. Azt is homály fedi, hogy mit kell tenni az importáru újrahasznosítható csomagolóanyagával, például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el.
Egy másik bolt üzletvezetője azt vetette fel, hogy miként fizeti vissza a vásárlónak a garanciapénzt. Rámutatott, az 50 banit rászámolja ugyan az árra, az megjelenik a számlán, de milyen bizonylatot ad, amikor ő fizeti vissza a pénzt.
– mutatott rá az üzletvezető.
Egy vidéki kisboltban is érdeklődtünk, ott viszont nem is tudták, hogy áprilistól ilyen jellegű kötelezettségeik vannak. „Nekünk nem szólt senki. Naponta járnak a kereskedelmi ügynökök, hozzák az árut, de eddig még senki nem szólt, hogy elviszik az üvegeket. Mit tegyünk, töltsük meg a pincét üres befőttesüvegekkel?” – tette fel a kérdést a kisbolt résztulajdonosa. Hozzátette, elkerülte a figyelmüket ez a rendelkezés, elképzelésük sincs, miként fogják gyakorlatba ültetni.
Emlékeztettek, hogy hasonlóképpen történt az elektronikus naplós pénztárgépek bevezetésével is: az elmúlt év végén volt a határidő a bevezetésükre, ám sok esetben, bár időben megrendelték, késve kapták meg, így csak februárban tudták beüzemelni. „Így lesz az újrahasznosítható csomagolás visszaváltásával is: most életbe lépett, aztán majd néhány hónap múlva a gyakorlatban is elkezd működni” – összegzett az egyik kereskedő.
Kíváncsiak lettünk volna ugyanakkor arra is, hogy a multinacionális vállalatok üzletláncaiban hogyan oldották meg a helyzetet, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mint ismeretes, a március 31-én hatályba lépett új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
A nyugati országokban amúgy évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra.
Romániának, az Európai Bizottságnak tett vállalásai alapján, egy sor intézkedést kell meghoznia a hulladékgazdálkodás korszerűsítése, illetve az uniós jogszabályok hatályba léptetése terén. Olyan elvekről van szó, mint hogy mindenki annyit fizessen, amennyi szemetet eldob, a termelőnek legyen kiterjesztett felelőssége, illetve legyen hulladéktárolási adó. Az első két irányelv gyakorlatba ültetéséhez még kell módosítani és ki kell egészíteni a hatályos romániai jogszabályi környezetet, meg kell pontosan határozni, hogy kinek milyen felelőssége és kötelezettségei vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!