Több milliárd eurónyi uniós támogatástól eshet el Románia
Fotó: Pixabay.com
Dragoș Pâslaru beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani. A tárcavezető úgy véli, ez a helyzet az ország közigazgatásában tapasztalható populizmus miatt alakult ki, annak a hozzáállásnak köszönhetően, miszerint „úgy is jó lesz, mi van, ha késünk, hiszen a múltban is így tettünk”.
2025. június 26., 17:182025. június 26., 17:18
2025. június 26., 17:302025. június 26., 17:30
Dragoș Pâslaru egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy előzetes megbeszélések kezdődtek annak megállapítására, hogy mely PNRR-projektek valósulhatnak meg a jövő év végéig, hány milliárd euró van veszélyben. „Az Európai Bizottság a minisztériumok csapataival előzetes megbeszélést kezdett arról, hogy a helyreállítási tervben szereplő teljes összegből mit lehet valóban megvalósítani a határidő, tehát 2026 végéig, és mit nem. És felfedezünk egy rendszerszintű problémát” – figyelmeztetett a News.ro portál által idézett tárcavezető.
„Iskolákról, kórházakról, autópálya-szakaszokról, vasúti infrastruktúráról, szociális infrastruktúráról, a fiatalok lakhatásáról, a kis- és középvállalkozásoknak és a magánszektor fejlesztésére szánt pénzekről, erdősítésről beszélünk, szinte az összes olyan fejezetről, vagy a döntő fontosságú fejezetek jó részéről van szó, amelyeket jelenleg jelentős kiigazítás veszélye fenyeget” – mondta Dragos Pâslaru.
A miniszter az Agerpres szerint kijelentette, hogy az EU helyreállítási alapjában rendelkezésre álló 28,5 milliárd euróból „21 milliárd eurót lehet most reálisan megmenteni”. Szerinte volna néhány többé-kevésbé látványos megoldás Románia forrásfelhasználási képességének növelésére, de a 21 milliárd eurót kell kiindulópontnak tekinteni.
Pîslaru elmondta azt is, hogy a 13,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás teljes összegének lehívására mindenképp van esély. „Ez már egy jó dolog, mert a hitelfelvétel esetében (...) amúgy is problémát jelentett volna a pénz visszafizetése” – magyarázta.
A nemzeti liberális párti (PNL), azaz a korábbi kormányban is jelen lévő alakulat minisztere úgy véli, hogy az ország vezetésében tapaszt populizmus miatt jutottunk idáig. Emlékeztetett: ott volt a több mint egy évvel meghosszabbított választási időszak, egyes reformokat elutasítottak vagy halasztottak, mert nem voltak népszerűek, nem hoztak szavazatokat.
Ez arról szól, hogy volt egy tervünk, és ezeket a dolgokat nem végezték el időben vagy elhalasztották” – magyarázta az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter. Aki további problémaként azonosította a Romániában jellemző magatartás, a „minek sietni, ha így is, úgy is működik” elv térnyerését.
Pâslaru elmondása szerint tájékoztatta Ilie Bolojan miniszterelnököt is a válságos helyzetről.
és ő nemcsak hogy azonnal megértette, hanem még aznap, tegnap reggel 6 órára összehívott egy találkozót az összes olyan szakminisztériummal, amelyek kulcsfontosságúak a reformok és a nagyberuházások végrehajtása szempontjából, és én elkészítettem és átadtam nekik egy részletes tájékoztatót minden egyes minisztérium számára, tudják, a mérföldkövek és az egyes mérföldkövekre vonatkozó célok koncepcióját, amelyekkel mind a 3. kifizetési igényt illetően rendelkezünk, hogy elkerüljük a felfüggesztést és a pénz végleges elvesztését, a 4. kifizetési igényt illetően is” – fejtette ki az európai beruházásokért felelős új miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a négyes számú kifizetési kérelemmel kapcsolatban is van még tennivaló „Ha azt tesszük, amit eddig tettünk, vagyis megvárjuk, hogy mi történik az előző követeléssel, és nem készítjük elő a következőt, akkor problémánk van. Valójában a 4. számú fizetési követelésben bízom, és azon fogok dolgozni a kollégáimmal együtt, hogy egy példátlan, öt-hat milliárd euró körüli összeget tudjunk behozni, ami egy rendkívüli fellélegzés lenne Románia államháztartása számára” – emelte ki Pâslaru.
„De ha késünk, és nem cselekszünk, akkor elveszítjük a támogatást. És ez nem történhet meg. Rendkívül szigorú ellenőrzési rendszerünk lesz ezen a területen. Az olyan projektek esetében, amelyeknek jelenleg nincs fizikai előrehaladása, nem tudják megmagyarázni, hogy miként lehetne belőle valami, megállapítottuk, hogy a minisztériumoknak előbb egy megvalósítási tervvel kell előállniuk” – mondta Pâslaru.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!