Váltanának. Romániában az évente termelt 1,3 millió tonna csomagolóanyag 5 százalékát használják fel újra
Fotó: Pixabay.com
A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak. Ám a boltok nem is készülnek a kormányrendelet életbe léptetésére, hiszen nincs alkalmazási módszertana a csomagolóanyag újrahasznosítását célzó intézkedésnek.
2019. március 18., 16:092019. március 18., 16:09
Bár szűk két hét múlva életbe lép a közvetlenül újrahasznosítható, például az üveg visszaváltására előírt 50 banis betétdíj alkalmazásáról szóló előírás, a kereskedők még nem készülnek a rendszer kiépítésére, működtetésére. A nagy üzletláncok még nem rukkoltak elő tájékoztatással arról, hol lehet majd visszaváltani az üveget, ezt miként oldják meg a gyakorlatban. Pedig az elképzelt rendszer arra alapoz, hogy az üres üveg visszakerül az üzletbe, onnan pedig a gyártóhoz, ahol újra felhasználják, újratöltik.
A nyugati országokban évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra. Cosmin Teodoru, a környezetvédelmi minisztérium felelős igazgatója úgy nyilatkozott, az előírások március 31-től életbe lépnek – fel sem vetődik a halasztás, „mindenki tudja, mi a feladata”. Arra is kitért, hogy a lakónegyedi kisboltok eldönthetik, hogy visszaváltják-e vagy sem az üveget: számukra nem kötelező érvényű. Ám a lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint természetesen mégsem tudja mindenki, hogy mi a feladata. Még ha az üvegvisszaváltást meg is oldják valahogy az üzletek, kérdés, hogy a háttérben felállított rendszer – az újrahasznosítható csomagolóanyag kezelése, a pénzügyi folyamatok – miként fog működni.
A március 31-től érvényes előírást a 2018/74-es sürgősségi kormányrendelet mondja ki, amely a 2011/211-es számú, a hulladékkezelési rendszert szabályozó, valamint a 2015/249-es számú, a csomagolóanyagokra vonatkozó jogszabályokat egészíti ki és módosítja. Ebben
Azaz az üveget vissza lehet majd váltani: a betétdíjat feltüntetik a vásárlási nyugtán, majd az alapján a pénzt visszakérheti a vásárló, amikor az üveget visszaviszi. Az új jogszabályban az áll, a kereskedők kötelesek tájékoztatni a vásárlót a betétdíjról, a visszaváltási rendszerről. A betétdíjat kötelesek visszaadni a nyugta alapján, ha a csomagolóanyag, vagyis az üveg kifogástalan, újra felhasználható állapotban van. A termelőket arra kötelezik, hogy tüntessék fel a címkén az „újrafelhasználható csomagolóanyag” feliratot. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
Az új törvény megvan, ám még nem jelent meg a részletekre kitérő alkalmazási módszertan – mutatott rá megkeresésünkre Korodi Attila. Az RMDSZ parlamenti képviselője, volt környezetvédelmi miniszter kifejtette, részt vettek a törvény vitájában, de továbbra is fenntartásaik vannak, mert a jogszabály „nagyot merít”, számos területen módosítja a hulladékgazdálkodás rendszerét, számos új felelősséget hárít az önkormányzatokra, a hulladékgazdálkodási vállalatokra, illetve a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezetekre (OTR) is. A piacról érkező visszajelzések alapján felemás a hangulat: vannak szereplők, akik szerint teljesíthetők az előírások, de olyanok is, akik azt mondják, nem. Egyelőre visszafogott vagyok, látnunk kell, miként működik a rendszer a gyakorlatban” – részletezte a politikus. Korodi Attila rámutatott, rövid távon nem optimista, de abban bízik, hogy 2020-ig a helyzet rendeződik.
Korodi Attila úgy véli, az üzletek megoldják a visszaváltást, hiszen az már kisebb mértékben ugyan, de – például a sörgyártók esetében – működik.
Nehezen kivitelezhető a rendszer beindítása, akárcsak a többi hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabály gyakorlati alkalmazása – mondta el lapunknak Máthé László, a Kovászna megyei Tega. Rt. köztisztasági vállalat igazgatója. Kifejtette, az új rendelkezésre az üzletek és a gyártók kell hogy felkészüljenek, ám a gyakorlati alkalmazásban több „akadályozó” tényező is van. Például a boltoknak a könyvelésben is meg kell oldaniuk, hogy bekerül egy új összeg, a betétdíj, majd az ki is kerül onnan, amikor visszafizetik a vásárlónak. A hulladéklerakókat, a felelősségátvállalási szervezeteket a rendszernek tulajdonképpen ki kellene kerülnie: az üvegnek vissza kell jutnia a gyártóhoz, ahol kimossák és újra felhasználják – vázolta az ideális forgatókönyvet az igazgató.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás