HIRDETÉS
Bár szűk két hét múlva életbe lép a közvetlenül újrahasznosítható, például az üveg visszaváltására előírt 50 banis betétdíj alkalmazásáról szóló előírás, a kereskedők még nem készülnek a rendszer kiépítésére, működtetésére. A nagy üzletláncok még nem rukkoltak elő tájékoztatással arról, hol lehet majd visszaváltani az üveget, ezt miként oldják meg a gyakorlatban. Pedig az elképzelt rendszer arra alapoz, hogy az üres üveg visszakerül az üzletbe, onnan pedig a gyártóhoz, ahol újra felhasználják, újratöltik.
A nyugati országokban évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Románia európai szinten sereghajtó a csomagolóanyag újrahasznosítása terén: az évente termelt 1,3 millió tonna 5 százalékát használják fel újra.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra. Cosmin Teodoru, a környezetvédelmi minisztérium felelős igazgatója úgy nyilatkozott, az előírások március 31-től életbe lépnek – fel sem vetődik a halasztás, „mindenki tudja, mi a feladata”. Arra is kitért, hogy a lakónegyedi kisboltok eldönthetik, hogy visszaváltják-e vagy sem az üveget: számukra nem kötelező érvényű. Ám a lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint természetesen mégsem tudja mindenki, hogy mi a feladata. Még ha az üvegvisszaváltást meg is oldják valahogy az üzletek, kérdés, hogy a háttérben felállított rendszer – az újrahasznosítható csomagolóanyag kezelése, a pénzügyi folyamatok – miként fog működni.
A március 31-től érvényes előírást a 2018/74-es sürgősségi kormányrendelet mondja ki, amely a 2011/211-es számú, a hulladékkezelési rendszert szabályozó, valamint a 2015/249-es számú, a csomagolóanyagokra vonatkozó jogszabályokat egészíti ki és módosítja. Ebben
50 banis betétdíjat szabnak meg a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagra.
Azaz az üveget vissza lehet majd váltani: a betétdíjat feltüntetik a vásárlási nyugtán, majd az alapján a pénzt visszakérheti a vásárló, amikor az üveget visszaviszi. Az új jogszabályban az áll, a kereskedők kötelesek tájékoztatni a vásárlót a betétdíjról, a visszaváltási rendszerről. A betétdíjat kötelesek visszaadni a nyugta alapján, ha a csomagolóanyag, vagyis az üveg kifogástalan, újra felhasználható állapotban van. A termelőket arra kötelezik, hogy tüntessék fel a címkén az „újrafelhasználható csomagolóanyag” feliratot. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
Az új törvény megvan, ám még nem jelent meg a részletekre kitérő alkalmazási módszertan – mutatott rá megkeresésünkre Korodi Attila. Az RMDSZ parlamenti képviselője, volt környezetvédelmi miniszter kifejtette, részt vettek a törvény vitájában, de továbbra is fenntartásaik vannak, mert a jogszabály „nagyot merít”, számos területen módosítja a hulladékgazdálkodás rendszerét, számos új felelősséget hárít az önkormányzatokra, a hulladékgazdálkodási vállalatokra, illetve a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezetekre (OTR) is. A piacról érkező visszajelzések alapján felemás a hangulat: vannak szereplők, akik szerint teljesíthetők az előírások, de olyanok is, akik azt mondják, nem. Egyelőre visszafogott vagyok, látnunk kell, miként működik a rendszer a gyakorlatban” – részletezte a politikus. Korodi Attila rámutatott, rövid távon nem optimista, de abban bízik, hogy 2020-ig a helyzet rendeződik.
A törvényben vannak jó elemek: ilyen az üvegvisszaváltásra vonatkozó rész, ami közvetlenül a vásárlókat érinti, ám a mögötte levő átvételi és kifizetési rendszerek működtetése pontos módszertan hiányában nehézkes lehet.
Korodi Attila úgy véli, az üzletek megoldják a visszaváltást, hiszen az már kisebb mértékben ugyan, de – például a sörgyártók esetében – működik.
Nehezen kivitelezhető a rendszer beindítása, akárcsak a többi hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabály gyakorlati alkalmazása – mondta el lapunknak Máthé László, a Kovászna megyei Tega. Rt. köztisztasági vállalat igazgatója. Kifejtette, az új rendelkezésre az üzletek és a gyártók kell hogy felkészüljenek, ám a gyakorlati alkalmazásban több „akadályozó” tényező is van. Például a boltoknak a könyvelésben is meg kell oldaniuk, hogy bekerül egy új összeg, a betétdíj, majd az ki is kerül onnan, amikor visszafizetik a vásárlónak. A hulladéklerakókat, a felelősségátvállalási szervezeteket a rendszernek tulajdonképpen ki kellene kerülnie: az üvegnek vissza kell jutnia a gyártóhoz, ahol kimossák és újra felhasználják – vázolta az ideális forgatókönyvet az igazgató.
