Kincses Elődöt gyászolja az erdélyi magyarság
Fotó: Haáz Vince
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
2025. június 25., 14:172025. június 25., 14:17
2025. június 25., 14:372025. június 25., 14:37
Halálhíréről szerdán délután az RMDSZ Maros megyei szervezete tájékoztatott. „Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi közélet jelentős személyisége. Kincses Elődnek fontos szerepe volt a diktatúra bukása után az új demokratikus rend kialakításában Marosvásárhelyen.
– írták. „Peres ügyei, nyilvános fellépései és közéleti szerepvállalása nemcsak szakmai munkásságát jellemezték, hanem mélyen áthatotta azokat egy nemzeti elköteleződés. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szervezete nevében főhajtással búcsúzunk tőle. Elismeréssel gondolunk mindarra, amit a romániai magyar közösség jogaiért tett. Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak” – zárul a szövetség tájékoztatója.
Kincses Előd jogász, közíró 1941. október 2-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát, szülővárosában jogtanácsos, majd gyakorló ügyvéd lett.
1990. január 2-ától Király Károly utódaként a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke lett. Az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi pogrom (fekete március) során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában.
Az összecsapások után kérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy menjen haza, ne válaszoljon a provokációra. A helyzet elfajulását látva többször kérte a román hadsereg és rendőrség beavatkozását. A segítség és a rendteremtés elmaradása, a fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat. Továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba.
A politikai helyzet csillapodtával visszatért Erdélybe, a közelmúltban is aktív tevékenységet folytatott ügyvédként, közéleti szereplőként, a politikából azonban kiszállt.
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket és ezek közvetlen előzményeit a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvében foglalta össze, mely románul, angolul és franciául is megjelent. Életében a valódi felelősök kilétének feltárásán dolgozott.
A marosvásárhelyi eseményekről, a román törvényalkotás hiányosságairól, a romániai kisebbségek jogfosztásáról erdélyi magyar és külföldi lapokban is jelentek meg cikkei. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének volt a főtitkára.
Budapesten ügyvédként dolgozott, majd hazatért Erdélybe, ahol tovább gyakorolta hivatását.
2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2017-ben neki ítélték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját.
Kincses Előd számos interjút adott a Krónikának. Nyolcvanéves szülinapját követően készült cikkünkből kiderült, előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön. Ennek ellenére Kincses Előd ügyvédnek nem a saját kudarcai fájtak a leginkább, hanem a magyar közösséget érintő igazságtalanságok: mint például a törvény kicselezése a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetében, vagy Fodor Imre volt polgármester 2000-ben történt cserbenhagyása, és ezzel együtt a marosvásárhelyi elöljárói szék húsz évre történt átengedése. Élsportolóként Kincses Előd már fiatalon megtanult egy-egy vereség után talpra meg az élre állni – derül ki az interjúból.
Előbb 1990 tavaszán a szélsőséges Vatra Românească akadályozta meg, hogy bejusson a bukaresti törvényhozásba, utána az RMDSZ vezetői tettek róla, hogy ez biztosan ne sikerüljön.
Kincses Előd a közelmúltban is felszólalt a nyilvánosság előtt. A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából szervezett, A temesvári szolidaritástól a marosvásárhelyi fekete márciusig című pódiumbeszélgetésen Kincses Előd, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje ugyanúgy köszöntötte a vásárhelyieket, mint 35 évvel ezelőtt március idusán – a különbség az volt, hogy akkor tele volt a főtér vásárhelyiekkel, most márciusban pedig alig volt pár tucat ember az Ariel bábszínházban. Kincses úgy fogalmazott, az emberek valószínűleg el akarják felejteni a „fekete március” eseményeit, de az idős ügyvéd hangsúlyozta, ha a múltunkat nem ismerjük meg korrektül, bármikor előfordulhatnak hasonló események.
Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az első mozdony, amelyet a román államnak az elmúlt 15 évben sikerült megvásárolnia, rekordsebességet ért el a tesztelések során.
A Pálinka Nemzeti Tanács helyreigazítást kért egy szakmai lap cikke kapcsán, amely az Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját mutatta be.
Aláírták a nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projekt, a Velo Apuseni néven futó bicikliút Bihar megyei részének kivitelezési szerződését.
A Nagyváradi Szervezett Bűnözés Elleni Brigád rendőrei három – 31, 57 és 58 éves – Máramaros megyei, valamint egy 35 éves Bihar megyei személy bűnözői tevékenységét dokumentálták, akiket cigarettacsempészet gyanújával vizsgálnak.
Brassó megyében már dolgoznak egy medvéknek szentelt rezervátum létrehozásán, a medvemenhely egyben átnevelő központként is szolgál majd a problémás felnőtt példányok és az árva kölykök számára – közölte a Brassói Rádió.
Csütörtökön és pénteken elsőfokú hőségriasztás van érvényben a fél országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Pályázatot írtak ki, hogy szakértők mondják meg, hol lehetne új kitermelést indítani Parajdon – közölte Radu Miruță, a gazdasági miniszter szerdán.
A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás