Megkezdték az aratást Arad megyében, a vártnál kevesebb a gabonatermés. Képünk archív felvétel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a száraz tél és a mostani nagy meleg miatt nem jók a kilátások a gabonatermésben. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabona és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt. A kapásnövények esetében még rosszabb lehet a helyzet – ha két héten belül nem jön egy kiadós csapadék, előfordulhat, hogy a kukorica- és a napraforgótermés is odavész.
2025. június 26., 08:002025. június 26., 08:00
A népi megfigyelés szerint Péter-Pál napján kell kezdeni a búza aratását, de a mostani meleg, száraz időjárás előre hozta a betakarítás kezdetét, és a kombájnok már az elmúlt napokban megkezdték a gabonatáblák vágását. A kalászosok közül az árpa érik be a legkorábban, így azt már javában aratják, és általános vélemény a termelők körében, hogy a vártnál kevesebb a termés – osztotta meg a hallottakat Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Áprilisban az Európai Bizottság előrejelzése a tavalyinál is kisebb hektáronkénti búzatermést jósolt Romániában, de másfél hónappal később megjelent egy Bloomberg-cikk, amely az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva jóval derűlátóbb prognózist állított fel: „évtizedek óta nem látott bő termést”, összesen 12,2 millió tonna kenyérgabonát jósolt, átlagon felüli hektáronkénti hozammal. Nos, az Arad megyei falugazdász elmondása szerint előbbi forgatókönyv látszik megvalósulni.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Májusban nagyon sok volt az égi áldás, ezért a kívülálló azt gondolná, hogy jót tett a termésnek. A szintén gazdálkodó Nagy Zsolt szerint jól is jött a májusi eső, csakhogy előtte nem volt elegendő csapadék. „Az egész telünk száraz volt, nem is láttunk idén havat Arad megyében. Emiatt a kultúrák nem fejlődtek rendesen, ráadásul több kártevő is megjelent, például a búzában a fehérítő bogár és a bolha, ami ellen újból kellett permetezni, tehát többlet kiadásuk adódott a gazdáknak” – magyarázta a fiatal falugazdász.
Mindemellett szokatlanul hűvös tavasz köszöntött ránk, április, sőt még május elején is fagypontig süllyedt a hőmérő, ami miatt a már kikelt kukoricának a levelei megfagytak. Azt kiheverte, de a búzában nyoma maradt a hidegnek, például a kalászok teteje nincs meg.
Az alacsony tavaszi hőmérséklet tehát a kukoricát és a napraforgót is megviselte, előbbi nem nőtt meg két-három méteresre, amilyennek lennie kéne mostanra, ráadásul a június csapadékmentes eddig. „A szárazság jelei már mutatkoznak, az alsó levelek összesodródtak, s ha két héten belül nem kapunk csapadékot, akkor szinte semmi nem fog teremni. Általában a június a legcsapadékosabb hónap, de idén már 40 napja nem volt eső” – magyarázta a falugazdász.
Nem mindenki rendelkezik tárolási lehetőséggel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem elég, hogy kevés a termés, a gabona felvásárlási ára is alacsony. „Az árpa kilónkénti ára 68-70 bani, de tíz évvel ezelőtt is ennyi volt, míg az inputanyagok ára akár duplájára is nőtt, és a munkabér, a gépalkatrészek és az üzemanyag ára is emelkedett. A takarmánybúza kilójáért 75, a malomipari búzáért 80 banit ajánlanak. Mivel nagyon nagy volt a befektetés, a termés meg kicsi, a négy tonnás átlaghozam szinte csak a költségeket fedezi” – panaszolta Nagy Zsolt.
Akinek van lehetősége és kapacitása, tárolja a gabonát, mert jellemző, hogy a következő év tavaszán valamivel magasabb áron tudja értékesíteni, de a többség rákényszerül, hogy „lábon eladja” a búzát, azaz aratás után rögtön a felvásárló kamionjába csépelje a kombájn a szemeket, de ebben az esetben a termelő ki van szolgáltatva a viszonteladóknak.
Sokan kénytelenek nyomban aratás után eladni a felvásárlóknak a búzát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A felvásárlók környékbeli cégek Nagy Zsolt szerint, olyan vállalkozások, amelyek a konstancai kikötőben értékesítik a tovább a búzát, vagy vagonokkal exportálják Ausztriába, Németországba.
Az öntözőrendszerek elavultsága miatt a 350 ezer hektárnyi Arad megyei szántóföldből mindössze 8000 hektáron locsolhatnak rendszeresen az agrárvállalkozók. Évek óta felvetődik, hogy az állam rendbe rakatja az öntözőhálózatot, de előrelépés alig történt.
Irigykedve nézhetik az Arad megyei gazdák a szomszédos Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözőberendezéseit
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A régi csatornarendszerek el vannak hanyagolva, benőtték a fák, nincsenek kitakarítva, így fel se tudják tölteni vízzel. Az érem másik oldala, hogy a gazda nem biztos, hogy meg tudja vásárolni önerőből azokat a berendezéseket, ami szükséges az öntözéshez. Ezek a locsolórendszerek egyszerre nagyobb területet le tudnak fedni, de nagyon költséges a működtetésük, akár gázolajjal, akár árammal történik, és nem biztos, hogy az összes öntözés meg fog térülni. Olyan növényt öntöznek általában, ami nagyobb profitot hoz, például a vetőmag-kukorica, a borsó vagy a csemegekukorica” – mondta.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének 400-500 tagja van. Gazdának számít már az az őstermelő is, akinek a szakmai szervezet kiállítja a tanúsítványt, és aki otthon kertészkedik, a helyi piacokon értékesítve a zöldségféléket, így egészítve ki a keresetét. A legtöbben azonban nagykultúrával foglalkoznak.
Annak éri meg, aki több száz hektáron gazdálkodik, az tudja tartani a lépést, fejlődik, több földet és nagyobb kapacitású gépeket vesz: mivel a profit csökkent a hektáronkénti kis termés miatt, kénytelenek minél több földet megmunkálni. Vannak pozitív példák is a kisgazdaságok esetében, két, három vagy több gazda szövetkezetet alapít, és közösen vásárolnak gépet, közösen próbálják értékesíteni a termést, és az inputanyagok beszerzésekor is kedvezőbb árat tudnak kialkudni, miként eladáskor másként egyezkednek a felvásárlóval.
Nagy Zsolt a tavalyi Kárpát-medencei búzaösszeöntésen képviselte az Arad megyei magyar gazdákat
Fotó: Magyarokkenyere.hu
A gazdaegylet egyébként napi kapcsolatban áll a tagsággal. „Mindenkinek megpróbáljuk az igényeit kielégíteni: a kiskerti gazdáktól, akik nem tudják, hogy milyen rovarölőt használjanak, milyen honnan szerezzék be a vegyszereket, vetőmagokat a nagygazdákig, nekik is próbálunk hasznos tanácsokat adni, hol, milyen felvásárlási árak vannak, milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésükre. Vannak, akik rendszeresen felhívnak, megkérdezik, mi a helyzet a megyében, mik az aktuális felvásárlási árak, úgyhogy megtaláljuk a közös hangot a gazdákkal” – mondta Nagy Zsolt.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyre megfizethetetlenebb kolozsvári lakások hozama a legalacsonyabb az országban a nagyvárosok között, jelenleg Temesvár vagy Nagyvárad sokkal jobb hosszú távú befektetési alternatíva – állítják ingatlanpiaci szakértők.
A GDP 9 százalékát meghaladó tavalyi költségvetési hiány lefaragása érdekében meghozandó megszorító intézkedések az állami hatóságokat sem kerülik el.
Nem az eredeti formájában fogadják el a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló törvénytervezetet, miután az heves vitákat váltott ki a társadalomban és politikai körökben – értesült az Economica.net.
A kötelezettségvállalások betartása és a döntések következetessége az egyetlen módja annak, hogy Románia hosszú távon visszanyerje hitelességét és kiszámíthatóságát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő.
Durván beszólt Ilie Bolojan miniszterelnöknek Daniel Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint vannak más lehetőségek is az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására, mint a kormányfő által bejelentettek.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!