Fotó: A szerző felvétele
2011. május 10., 08:402011. május 10., 08:40
Harmadik korszakához érkezett a marosvásárhelyi Grand Hotel. A főtéri szálloda a 70-es évek vendéglátóiparának egyik szimbóluma volt. A ’89-es fordulat után – mint sok más szocialista létesítmény – hanyatlásnak indult, az utóbbi tíz esztendőt szinte romosan, sok helyen ajtók-ablakok nélkül vészelte át. Az eltelt két évtizedben a Grand már csak az 1990. március 19-én és 20-án történt véres események kapcsán került a figyelem középpontjába: nyugati tévések innen kapták lencsevégre a jogaikért tüntető magyarok és a kamionokkal, buszokkal behozott Görgény-völgyi románok utcai harcát. Tegnaptól azonban teljesen új arculattal fogadja vendégeit az immár négycsillagos szálloda.
A vásárhelyi szállodát is magában foglaló céget a térség egyik leggazdagabb vállalkozója, Claudia Pescar vásárolta meg. Az üzletasszony 2007-ben döntötte el, hogy felújítja a lepusztult állapotban lévő főtéri ingatlant, ezért uniós támogatásért folyamodott. Így a 16,9 millió lejes beruházás jelentős részét – 9,4 millió lejt – viszsza nem térítendő kölcsönből sikerült fedeznie. A korszerűsítés után a szálloda szobáinak száma 104-re csökkent, az éttermeké pedig kettőre nőtt. Nem hiányoznak a konferenciatermek és a négycsillagos hotelekhez illő egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek sem. Érdekességként a Grand üzemeltetői lehetővé teszik a szobák falára kiaggatott képek megvásárlását, ezeket egyébként kizárólag helyi és környékbeli művészektől rendelik. A szálloda új szlogennel is gazdagodott. Tegnaptól a vendégeket arra biztatják, hogy „éljenek Grand-stílusban”. „Mindenki maga értelmezheti a jelszavunkat, hisz az mást-mást jelenthet valamennyi vendég számára – fejtette ki Claudia Pescar. – A Grand-stílust nekünk, itt dolgozóknak kell kialakítanunk, és továbbadnunk vendégeinknek.” A szálloda mindössze hét alkalmazottal indult, de menet közben, még az elkövetkezendő hetekben eléri a hetvenet.
A beruházók komolyan vették a szerepüket, és ígéretükhöz híven már az első napon üzletember-találkozóval szentelték fel a szálloda nagyobbik konferenciatermét. Az eseményen több nagykövetségi képviselő is megjelent, akik üzletemberekkel és különböző hazai, illetve vegyesipari kamarák vezetőivel tárgyalhattak. A protokolláris csevegések mellett a tárgyalások fő témája a globalizációhoz való alkalmazkodás képezte. A Grand Business Center avatóján részt vevő felek ugyan nem találtak konkrét választ az egyre többeket foglalkoztató kérdésre, de a szervezők szerint még lesz alkalmuk visszatérni a témára. „Azzal a céllal hoztuk létre üzletemberi központunkat, hogy támogassuk a gazdasági kapcsolatok létrejöttét, és ezáltal a térség fejlődését” – mondta el Monica Hărmănescu, emlékeztetve arra, hogy a Grand akkor is számos üzletember-találkozó és -konferencia színhelyéül szolgált, amikor a szálloda és vendéglő része bezárva állt.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
szóljon hozzá!