Biztonsági zóna. Putyin ütközőövezetet akar az ukrán határ mentén
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
2025. május 23., 08:582025. május 23., 08:58
Vlagyimir Putyin ezt kormánytagokkal folytatott megbeszélésén jelentette be, mondván, hogy az orosz fegyveres erők éppen e feladat megoldásán tevékenykednek.
„Döntést fogadtunk el egy szükséges biztonsági ütközőövezet létrehozásáról a határok hosszában” – ismertette az államfő. „Fegyveres erőink jelenleg a feladat megoldásán vannak, aktívan elfojtva az ellenség tüzelési pontjait, a munka folyik” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin külön szót ejtett a határ menti területek aknamentesítéséről, ahol harci cselekmények folytak.
„Ismétlem, szó van Kurszk, Brjanszk és Belgorod megyékről is, amelyeket támadások értek és érnek. Mindemellett az ellenség rendszerint nem katonai célpontokat választ, hanem polgári létesítményeket, lakóházakat és embereket” – ismertette Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta, hogy a csütörtöki nap eseményei is ezt támasztják alá.
„Drónok, diverzáns-felderítő csoportok vadásznak civil járművekre, ideértve mentőket és mezőgazdasági gépeket. Nők és gyerekek halnak, illetve sebesülnek meg” – fűzte hozzá.
Vlagyimir Putyin egyúttal
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kurszki, a belgorodi és a brjanszki megyék helyzetére tekintettel már most meg kell kezdeni az újjáépítést, elősegítve az emberek visszatérését településeikre, ahol erre a biztonsági körülmények lehetőséget adnak. Ezen felül elengedhetetlen helyreállítani a teljes szállítmányozási és egyéb infrastruktúrát, biztosítani az ipari és mezőgazdasági vállalkozások tartós termelési tevékenységét.
Az orosz elnök kedden kereste fel Kurszk megyét. Azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hazudik, amikor azt mondja, hogy ukrán erők még tartják magukat Kurszk, illetve Belgorod megye egyes részein.
Közben
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint a légvédelem összesen kilebc, az orosz főváros felé tartó drónt lőtt le.
Csütörtökön a moszkvai katonai tárca azt közölte: a légvédelem kedd 20 órától csütörtök 8 óráig 485 ukrán drónt lőtt le Oroszország régiói fölött, az orosz hadsereg pedig
Dnyipropetrovszk megyében, valamint elfoglalta a donyecki régióban lévő Nova Poltavka települést.
A minisztérium szerint két nap alatt lelőtt drónok közül 63-at a moszkvai régióra irányoztak. A közlést követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester csütörtök délután azt írta a Telegram-csatornáján, hogy a nap folyamán az orosz főváros felé tartó 11 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogtak el.
A spanyol hatóságok nagy erőkkel keresik az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője elleni merénylet elkövetőit
A spanyol hatóságok nagy erőkkel folytatták a kutatást az Andrij Portnov, az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője elleni merénylet elkövetői után csütörtökön.
Az EFE spanyol hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte: három embert keresnek, a merénylőt és két bűntársát, utóbbiak közreműködhettek a támadás előkészítésében és végrehajtásában.
Az 52 éves ukrán férfit akkor lőtték le, amikor elvitte gyerekeit az American School Madrid magániskolába és épp készült visszaülni autójába az épület előtti parkolóban.
A helyszínen kilenc töltényhüvelyt találtak a rendőrök, de hogy pontosan hány lövés érte az áldozatot, még nem közölték. Az igazságügyi orvosszakértők csütörtökön kezdték meg a holttest vizsgálatát.
Zajlik a töltényhüvelyek elemzése is, és vizsgálják a merénylet helyszínének környékén található biztonsági kamerák felvételeit is a támadók kilétére utaló nyomokat keresve.
A merénylet indítéka továbbra sem ismert.
A spanyol sajtóban megjelentek szerint a támadók feltehetően előzetesen tanulmányozták az áldozat hétköznapi szokásait, ezért választhatták a merénylet helyszínéül az iskola bejáratát. A férfi a La Moraleja nevű jól őrzött villanegyedben élt, és a belvárosban egyik legelegánsabb utcájában volt irodája, szintén parkolói behajtással.
Portnov 2011-2014 között volt Viktor Janukovics elnöki adminisztrációjának helyettes vezetője, előtte öt évig Julija Timosenko egykori miniszterelnök csapatának vezető jogásza volt.
2014-ben elmenekült az országból, az ukrán hatóságok pedig vizsgálatot indítottak hazaárulás gyanújával. A főügyészség 2014-ben nemzetközi körözést adott ki a Majdan-tüntetők lövetésében játszott szerepéért. Portnovnak később peres úton sikerült elérnie, hogy megszüntessék ellene az eljárásokat és visszavonják a körözést.
A Cadena Ser rádióadó felidézte: Andrij Portnovot az Európai Unió feketelistára helyezte állami pénzeszközökkel való visszaélés, valamint az emberi jogok megsértése miatt Ukrajnában, és ugyan felmentették, de az ukrán titkosszolgálat nyomozást indított ellene Oroszországhoz való kötődése miatt.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
szóljon hozzá!