2011. október 13., 06:152011. október 13., 06:15
„Az ágazatban végzett vizsgálatok egyértelműen rámutatnak, hogy Romániában még nem hágott a tetőfokára a pénzügyi válság. A csúcsot 2012-ben érjük el. Jó azonban, hogy már most tudunk erről, a cégvezetőknek pedig így alkalmuk van újragondolni, átprofilálni vállalkozásukat” – fogalmazott a szakember, aki ettől eltekintve nem tartja kizártnak a tömeges csődöket a KKV-k körében. Mint részletezte, mivel mindenképpen a kereslet visszaesésére kell számítanunk, a vállalkozók már nem fognak tudni profitot termelni, miközben a KKV-k igen nehezen tudnak finanszírozáshoz jutni.
Andreia Stanciu ugyanakkor úgy látja, hogy az elkövetkező években leginkább a szolgáltatási szektor fog fejlődni. Éppen ezért szerinte a cégeknek ebbe az irányba kellene indulniuk. „Nem tanácsolom ezt föltétlenül a termelőknek, de az elkövetkező időszakban számítani fog a termékek bemutatásának módozata, ami szintén a szolgáltatói ágazat fejlődésének irányába mutat” – véli a szakértő.
A válsággal kapcsolatos felmérést Oana Dâscă, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának képviselője ismertette a tegnapi eseményen. Mint részletezte, valamennyi iparágban a cégvezetők
50–60 százaléka mondja azt, hogy a krízis csúcsa jövőre tehető. Eközben alig 7 százalékuk vallja azt, hogy a romániai üzleti környezet előnyös. 22 százalékuk szerint ez semleges, míg 70 százalékuk szerint egyenesen kínos. A felmérésből ugyanakkor arra is fény derül, hogy az elmúlt időben a cégek 44 százaléka csökkentette aktivitását, s mindössze 12 százalék bővítette vállalkozását. Az építőiparban például a vállalatok 59 százaléka volt kénytelen visszafogni tevékenységét. A megkérdezettek több mint 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a belföldi kereslet visszaesése, a sok adónem, illetve a nehezen hozzáférhető hitelek jelentik számukra jelenleg a legnagyobb gondot.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.