Turizmus másképp: rusztikus és egészséges – Szabó István menedzserrel beszélgettünk a kóbori Biodiverzitás farmról

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

Kóbor a legrégebbi települése Brassó megyének. A kevésbé ismert faluban működik a Biodiverzitás farm, mely igyekszik minél természetbarátabb, egészségesebb módszereket alkalmazni az állattenyésztésben és növénytermesztésben, a falusi élet szépségei iránt érdeklődők pedig testközelből is megismerhetik ezt a városon felnőtt emberek számára egzotikus világot. A farm történetéről, az ott zajló életről Szabó István brassói vállalkozásfejlesztési menedzserrel beszélgettünk.

Zoltán Ildikó

2022. augusztus 23., 08:262022. augusztus 23., 08:26

Bizonyára sokan vannak az olvasók között, akik nem tudnák elhelyezni a térképen Kóbor települést, akkor sem, ha elárulnánk, hogy Erdélyben, azon belül pedig Brassó megyében található. Egy érdekes projekt, a mostanság egyre többet emlegetett kóbori Biodiverzitás farm viszont elkezdte visszahozni a köztudatba a Brassó megye északnyugati részén található, a Tyúkosi patak mentén elhelyezkedő Kóbor nevű falut, amely egyben a megye legrégebbi települése. A 16. századi tatárjárás után a falu lakossága kipusztult, és székelyek telepedtek le a településen. Ezt követően a dél-erdélyi szász régióban kialakult egy magyar enklávé, és a 20. század közepén 800 fő lakott a településen. Az elmúlt 60 évben, a kommunizmus idején történt iparosítás és a mezőgazdaság szisztematizálásának eredményeképpen az akkori fiatalok, az aktív munkaerő nagy része elköltözött Fogarasra, Kőhalomra és Brassóba.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

Ma viszont a Kóbor farmnak köszönhetően kezd visszatérni az élet a településre, és egyre többen keresik fel a természetközeli élménnyel és a falusi élet megélésével kecsegtető települést.

Magának a projektnek amúgy három fő összetevője van. Az első az 500 hektáron tevékenykedő Biodiverzitás farm, ami arra összpontosít, hogy a mezőgazdaság és állattenyésztés megőrizze hagyományos jellegét, és a táj biológiai sokfélesége ne károsuljon. A második komponens a közel 200 főt számláló szürkemarha-állomány, ami kapcsolódik a biodiverzitás megőrzéséhez és a hagyományos mezőgazdasági tevékenységekhez. A harmadik pedig az idegenforgalom, amely többnyire a kiürült, majd felvásárolt helyi házakban zajlik.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

Vidéki élet testközelből

Főként a másod- és harmadgenerációs városi fiatalok körében népszerű a Kóboron kialakított világ, olyan szülők keresik fel, akiket nem zavar, ha a gyerek összemaszatolja magát, mezítláb szaladgál az udvaron vagy összebújik a kutyákkal. Van egyfajta szabadságérzet, amit a farm nyújt, és a vendégeknek egyáltalán nem okoz gondot, hogy gyenge a mobiljel és annak ellenére, hogy van internet, nem a Netflixet bámulják.

A Conservation Carpathia Alapítvány által működtetett vállalkozás tulajdonában több ingatlan van, köztük három vendégház, amelyek igazi rusztikus otthonok, amelyekben egykor helyi lakók éltek. A vendégek számára ugyanakkor a konyhán kóbori nők készítik el a helyi specialitásokat.

Az alapanyagok nagy részét megtermelik a farmon, a többit megpróbálják oly módon beszerezni, hogy organikus legyen. Az egyik fontos szempont, hogy tiszta és egészséges ételt tudjanak biztosítani a vendégeknek, ezért alaposan megnézik, milyen alapanyagokból készülnek az ételek. A falusi konyhában készülnek a szörpök is, de az organikus bort, a sört és a pálinkát sem felejtették ki a kínálatból.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

A Kóbor farm látogatói a falutúra keretében megismerkedhetnek a hely történetével, lehetőségük van szabadtéri vacsorára egy olyan legelőn, ahol több száz éves tölgyfák és gyertyánfák állnak. Emellett biciklit bérelhetnek, és túravezetővel megszervezett tematikus túrákon vehetnek részt.

Van egy Szeminárium nevű épület, ahol 30 embernek lehet képzéseket vagy gyűléseket tartani. Azokat az ingatlanokat vásárolták meg, amelyeknek a tulajdonosai már nem a településen élnek. A szálláskapacitást növelni szeretnék, megvásárolnának még egy ingatlant, majd felújítanák azt.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

Visszahonosított szürkemarhák

A vendégek betekintést nyerhetnek a farm életébe is, amelyet szintén a Conservation Carpathia Alapítvány működtet, és amelynek célkitűzése, hogy a következő években létrehozza a Fogaras Nemzeti Parkot. Emellett minden olyan tevékenységet támogatnak, ami a természetvédelemmel és a hagyományos állattenyésztéssel kapcsolatos.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

„Olyan állatfajt telepítettünk vissza, ami az 50–60-as évekig hagyományos volt Erdélyben, a magyar szürkemarhát. Most vagyunk végső engedélyeztetési stádiumban a farm keretén belül engedélyezett vágópontot illetően. Az elkövetkezendő hónapban elkezdjük a szürkemarha hús értékesítését” – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Szabó István. Hozzátette, a tehenek szabadlegeltetését részesítik előnyben, a rotációs legeltetési módszert használják, hogy lehetővé tegyék a legelők biológiai sokféleségének a megőrzését és fenntartását.

A menedzser kérdésünkre ugyanakkor elmondta, ha a vágópont és a marhahús értékesítése beindul, egy húsfeldolgozó műhely megépítését is fontolgatják, hogy saját, feldolgozott termékük is legyen.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

Autentikus pásztorkutyákat is nevelnek

A Conservation Carpathia Alapítványt amúgy 2009-ben tucatnyi természetvédő alapította azzal a céllal, hogy véget vessen az illegális fakitermelésnek, és hogy a Kárpátok egy nagy területét teljes mértékben védett területként megőrizze a jövő generációi számára. Ez földvásárlással és a vadászati jogok átruházásával történik, az összes természeti elem teljes védelme érdekében.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

Több mint 25 ezer hektár erdőt felügyelnek, ami az alapítvány tulajdonában van, öt vadászati területnek a koncesszióját birtokolják. Ezeken a részeken nem történik vadászat, csak olyan típusú tevékenység, amit a törvény előír.

„Nekünk nagyon fontos, hogy a nagy húsevő vadállatok és a gazdák közötti konfliktust tudjuk kezelni. Ez többlépcsős program. Van egy gyors intervenciós csapatunk, amely »elriasztja« a vadállatokat. Ha viszont egy gazdának vesztesége van, mi kártalanítjuk a marhaállományunkból. Ugyanakkor a gazdáknak lehetőségük van villanypásztort és kárpáti pásztorkutyakölyköt kérni az alapítványtól” – avatott be a részletekbe Szabó István. Rámutatott: a kárpátipásztorkutya-nevelde szintén Kóboron működik. A kárpáti pásztorkutya nagyon barátságos az emberrel, viszont több ezer éve nagyvadak ellen nevelték – irányította rá a figyelmet a vállalkozásfejlesztési menedzser.

•  Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány Galéria

Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány

A tehenek és kutyák mellett van továbbá egy lómenhely is, egy 60–70 hektáros legelőrészen elkerítve. Olyan lótulajdonosokat segítenek, akiknek beteg vagy öreg lovuk van. Ezek a személyek havi díj fejében elvihetik a lovukat a menhelyre, amit a Kóbor farm alkalmazottai felügyelnek, valamint egy állatorvos is rendszeresen kijár megnézni az állatokat. A lovak szabadtartásban vannak, ez valójában terápiás élményt jelent számukra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

A belföldön utazók tartják életben a romániai turizmust

Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.

A belföldön utazók tartják életben a romániai turizmust
2025. április 04., péntek

Meghaladja a 3000 lejt az átlagnyugdíj a teljes öregségi juttatásban részesülők körében

Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.

Meghaladja a 3000 lejt az átlagnyugdíj a teljes öregségi juttatásban részesülők körében
2025. április 03., csütörtök

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait

A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait
2025. április 03., csütörtök

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten
2025. április 03., csütörtök

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni

Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni
2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég