Lassító gátakat építettek a Korond patakon Parajd közelében
Fotó: Facebook/Mircea Fechet
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
2025. június 09., 18:062025. június 09., 18:06
2025. június 09., 18:132025. június 09., 18:13
„A régi sóbánya részleges beomlása által okozott, dominóhatást kiváltó események történhetnek Parajdon, de ezek nem befolyásolnák jelentősen a területet. A víz sótartalma a folyásirányban hirtelen megemelkedne, de ez csak átmeneti növekedés lenne. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amelyet eddig a bel- és külföldi szakértők vizsgáltak. Akik egyetlen céllal fogtak össze: a lakosok maximális biztonsága és a lehető legkisebb kockázat az egész parajdi ökoszisztémára nézve” – írta Mircea Fechet.
A tárcavezető közölte, közvetlen kapcsolatban áll a helyzetet a nap 24 órájában figyelemmel kísérő szakemberekkel és a helyszínen lévő csapatokkal, és hogy a kapott információk azt mutatják:
A Salrom sóvállalat által megbízott vállalkozó folytatja a munkát, hogy a Korond patak vizét felfogja és a lejtőbe rögzített csöveken keresztül elvezesse. „A kráterek alakulását a szakemberek drónok és a LiDAR technológia segítségével követik nyomon, mert tiszta, folyamatosan frissített képet szeretnének kapni a bánya geomorfológiájáról” – ismertette Mircea Fechet.
Eközben a külföldi szakértők a romániai szakemberekkel együtt dolgoznak, méréseket és digitális modelleket állítanak össze a bánya felszínéről, elemzik a sóképződmények föld alatti eróziójának dinamikáját, és javaslatokat dolgoznak ki a Korond patak elterelésére vonatkozó kiegészítő műszaki megoldásokra. „Konkrétabban a patakmeder vízszigetelésének új technológiájáról beszélnek” – tette hozzá az ideiglenes környezetvédelmi miniszter.
Mircea Fechet szerint „a szakértők által javasolt első megoldások már megvalósultak és működnek”. Hozzátette, a vízügy munkatársai két egymást követő lassítógátat telepítettek a Korond medrében. „A víz áramlási sebessége csökkent, ami bizonyos stabilizálódást jelent a bányatetőn lévő kráterek területén, a be- és kiáramlások között ideiglenes egyensúlyt teremtettünk a földalatti bányarendszerben” – számolt be a miniszter.
Emellett naponta vízmintákat gyűjtenek a szennyezés által érintett Korond, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő és Maros folyókból, és rendszeresen ellenőrzi a minőségi paramétereket. Fechet emlékeztetett: az országos vízügyi hatóság 3,1 millió lejt különített el a Korond patakon a jövőben az árvizek kockázatát csökkentő tározók megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Eközben Hargita Megye prefektusi hivatala is közleményt adott ki, melyben szintén kiemelik:
A Székelyhon összefoglalója szerint megállapítják, a továbbiakban csak részleges omlásokra lehet számítani, amely olyan környezeti hatásokkal járhat, mint például a Korond-patak sótartalmának növekedése.
A szakértők nyomatékosították, hogy csak akkor költözhetnek vissza a lakók otthonaikba, ha sikerült felszerelni az új ellenőrzési rendszereket, amelyek automatikusan riasztanak probléma esetén.
Az elmúlt napokban történt esőzések nem okoztak további problémákat, így nem kerültek nagyobb veszélybe a lakók. Ettől függetlenül 20 napig még biztosan nem költözhetnek vissza házaikba akiket kiköltöztettek, csupán napközben látogathatják otthonaikat. A helyszínt a hatóságok biztosítják.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő Salrom vállalat működtette parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak, amelynek vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert. Az áradat néhány nap alatt teljesen elárasztotta a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Az Európa egyik legnagyobb sótartalékát rejtő parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának számított, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az első mozdony, amelyet a román államnak az elmúlt 15 évben sikerült megvásárolnia, rekordsebességet ért el a tesztelések során.
A Pálinka Nemzeti Tanács helyreigazítást kért egy szakmai lap cikke kapcsán, amely az Ákovita pálinkaverseny aranyérmes, székelyföldi körtepálinkáját mutatta be.
Aláírták a nagyszabású, három erdélyi megyét felölelő kerékpárút-építési projekt, a Velo Apuseni néven futó bicikliút Bihar megyei részének kivitelezési szerződését.
A Nagyváradi Szervezett Bűnözés Elleni Brigád rendőrei három – 31, 57 és 58 éves – Máramaros megyei, valamint egy 35 éves Bihar megyei személy bűnözői tevékenységét dokumentálták, akiket cigarettacsempészet gyanújával vizsgálnak.
Brassó megyében már dolgoznak egy medvéknek szentelt rezervátum létrehozásán, a medvemenhely egyben átnevelő központként is szolgál majd a problémás felnőtt példányok és az árva kölykök számára – közölte a Brassói Rádió.
Csütörtökön és pénteken elsőfokú hőségriasztás van érvényben a fél országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Pályázatot írtak ki, hogy szakértők mondják meg, hol lehetne új kitermelést indítani Parajdon – közölte Radu Miruță, a gazdasági miniszter szerdán.
A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!