2010. február 03., 08:382010. február 03., 08:38
A polgármester a határozat kidolgozása előtt a szálloda és panziótulajdonosokkal is egyeztetett, hiszen nekik kell begyűjteniük az illetéket, de később ők is nyernek a szolgáltatások fejlesztésével. A rendszer úgy működik, hogy a szálláshelyek tulajdonosai az év elején kuponokat kapnak az önkormányzattól, ezeket adják át a vendégeknek az illeték kifizetésekor, annak függvényében, hogy hány napot tartózkodnak a városban, majd a pénzt átutalják a város kasszájába. Az elmúlt egy hónap alatt ötezer lej gyűlt össze a turisztikai illetékből, a polgármester egész évre közel egymillió lej bevételre számít.
Lőrincz Zsigmond tervei szerint idén egy gumikerekeken gördülő kisvasutat vásárolnak ebből a pénzből. A nyitott vagonokkal felszerelt kisvonat főleg a tengerparton népszerű, de már egyre több fürdőhelyen üzemel. Egy ilyen kisvonat 70–100 ezer euróba kerül. Ugyanakkor egy fúvószenekar és egy mazsorettcsapat létrehozását finanszíroznák a turisztikai illetékből, így főszezonban, hétvégeken térzenével szórakoztatnák a turistákat. Hosszú távon kerékpárutakat, sétányokat építenének ki az így begyűlő összegekből.
Jelenleg Kovászna városában 80 százalékban az úgynevezett szociális gyógyturizmus működik, elsősorban az állam által finanszírozott gyógyüdülési beutalókkal látogatnak oda a kispénzű vendégek, magyarázta a polgármester. Hogy más réteget is megcélozhassanak, elsősorban az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat kell fejleszteni, részletezte, hozzátéve, a gyógykezelés után a szórakozásra, a kisebb csillagtúrákra is lehetőséget kell biztosítani. Lőrincz Zsigmond emlékeztetett, hogy alig néhány perces autóútra van a várostól Csomakőrös, Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluja, Mikes Kelemen szülőfaluja, Zágon, Zabolán pedig csángó múzeum működik.
Elsősorban az odavezető utakat kell megjavítani, majd a szervezés a hamarosan megnyíló turisztikai információs iroda feladata lesz. A 750 ezer lejes beruházással, a turisztikai minisztérium támogatásával épülő iroda 95 százalékban elkészült, a tervek szerint február 25-én Elena Udrea miniszter jelenlétében avatják fel. Mivel az állások zárolva vannak, alkalmazni nem tudnak senkit, de ideiglenesen megoldják a polgármesteri hivatal munkatársai segítségével, mondta az elöljáró.
Az önkormányzat három pályázatot adott le, a Regionális Operatív Programból lehívott pénzzel az infrastruktúrát korszerűsítenék és sípályát építenének. Ha ezeket a pályázatokat pozitívan bírálják el, a város infrastruktúrájának 70–80 százaléka megújul, bizakodik Lőrincz Zsigmond. A kormányprogramokból a gyógyturizmus népszerűsítésére és a művelődési ház felújítására kértek pénzt, a helyi költségvetésből is egymillió lejt szánnak útkorszerűsítésre.
A polgármester elmondta, a turizmus szempontjából nagy hiányosság, hogy a városban nincs megfelelő előadóterem és strand. Az önkormányzat remélte, hogy a mozi egykori épületét megszerzi, ám az országos mozivállalat a napokban két évre meghosszabbította a diszkót működtető bérlővel a szerződést. Az önkormányzat pert indított, a bírósági döntést várják, hogy léphessenek. Kovásznán egyébként a válság ellenére sem álltak le a beruházások, három szálloda és panzió építésére kértek engedélyt.
Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai egyesület Kovászna megyei elnöke üdvözli a turisztikai illeték bevezetését. A Krónika megkeresésére elmondta, az üdülővárosok a világon mindenütt kiróják ezt az illetéket, van, ahol százalékban, van, ahol megszabott összegben kell fizetni. „A lényeg, hogy az így befolyt pénzt a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére fordítsa az önkormányzat” – szögezte le a szakember.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.