Ritkán mernek nagyot lépni
Fotó: Kocsis B. János
Előnyt lehet kovácsolni a magyarság szétdaraboltságából, a számos országban élő magyarok Közép-Európa legerősebb üzleti hálózatába szerveződhetnek – vallja Kuti Géza magyarországi sorozatvállalkozó.
2018. augusztus 03., 18:222018. augusztus 03., 18:22
2018. augusztus 03., 18:432018. augusztus 03., 18:43
Az üzletember a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, közismert nevén a Tusványoson szervezett startup vállalkozói műhelymunkán tartott előadást, majd ezt követően nyilatkozva fejtette ki, hogy a Kárpát-medencei magyar üzleti hálózat kitörési lehetőséget jelenthet a magyar vállalkozók számára.
Kuti Géza – aki a régió valamennyi országában működtet vállalkozást – rámutatott, sikertörténetekkel próbálnak utat mutatni, példákat állítani a vállalkozók elé. Tapasztalatai szerint az erdélyi vállalkozókra inkább a túlzott szerénység, a kishitűség jellemző, ritkán mernek nagyot lépni, inkább a helyi piacokon vannak jelen.
– mondta a magyarországi vállalkozó. Szerinte a helyén kell kezelni az értékeket, tudatosítani kell, hogy a helyben készült termék, szolgáltatás értéket képvisel, ehhez sokat kell utazni, és összehasonlításokat végezni, majd ez alapján megállapítani az árakat, felmérni a szükséges fejlesztéseket.
Az anyaországi sorozatvállalkozó szerint az erdélyi vállalkozók termékeivel nincs gond, ám fel kellene kutatniuk a megfelelő piacot, és merniük kell megkérni a megfelelő árat a termékért, szolgáltatásért. Úgy véli, magyar–magyar hidakat kell kiépíteni, hiszen sok magyar él a jelentős piaccal rendelkező országokban – Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban. „Ezekben lehet magyar–magyar üzleti partnerségeket kialakítani, amelyek egyik nagy előnye lehet, hogy akadálymentes a kommunikáció, nincsenek nyelvi nehézségek” – fejtette ki Turcsán Tamás Péter, a The Connect East Incubator szakmai vezetője. Rámutatott,
Turcsán fontosnak tartja a hálózatosodást, amelynek köszönhetően a részt vevő vállalkozók a saját cégükön kívül a többieket is fejleszthetik. A szakértők úgy vélik, létezik politikai akarat arra, hogy a Kárpát-medence „együtt mozogjon”, legyen forgótőke, tehetség, illetve piactérkép, ezeket pedig ki kell használni.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
szóljon hozzá!