Kifizette Románia a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2009-ben, a válság begyűrűzését követően igényelt hitel utolsó törlesztőrészletét. Amint a Profit.ro cikke is emlékeztet: a 13 milliárd eurós kölcsön kisegítette az országot a bajból, azonban a hitelmegállapodásban rögzített reformok azóta is késnek.
2016. február 02., 17:482016. február 02., 17:48
2016. február 02., 18:192016. február 02., 18:19
Mint ismeretes, 2008 őszén, amikor a világ tőzsdéi már szabadesésben voltak, a közgazdászok pedig globális recesszióról beszéltek, a bukaresti hatóságok nyugalomra intettek, mondván, Romániába nem fog begyűrűzni a válság.
A Lehman Brothers csődje és az egyesült államokbeli ingatlanszektor zuhanása után néhány hónappal, 2009 márciusában viszont a washingtoni székhelyű pénzintézet küldöttsége már a román fővárosban tárgyalt, májusban pedig meg is ítélték a hitelt. Ehhez társult még további 5 milliárd euró az Európai Bizottságtól, 2 milliárd euró pedig a Világbanktól – a 20 milliárd eurós hitelkeret a 2009-es román gazdaság több mint 16 százalékát jelentette.
A Román Nemzeti Bank (BNR) ennek utolsó, 122 millió eurós részletét fizette ki januárban az IMF-nek, és kedden járt le az utolsó, mintegy 250 000 euró értékű kamat befizetési határideje is – ez viszont a kormány már tavaly törlesztette.
A hitelmegállapodásban ugyanakkor Románia azt is vállalta, hogy véghezviszi a strukturális reformokat, és csökkenti az államháztartás hiányát. A deficitet sikerült is csökkenteni – igaz, ennek ára a közalkalmazotti fizetések 25 százalékos csökkentése és az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emelése volt –, a reformok azonban azóta is késnek.
A 2009-es után Románia még két megállapodást kötött az IMF-fel, ezek azonban készenléti jellegűek voltak, a rendelkezésre álló összegeket Bukarest nem hívta le. Az utolsó, 2013-ban megkötött tavaly ősszel járt le, és – mint ismeretes – nem övezte siker a lezárást. A valutaalap képviselői ugyanis elégedetlenek voltak a kormány adóügyi enyhítési terveivel, miután korábban már csökkentették az élelmiszerek, 2016-tól pedig minden termék és szolgáltatás áfáját, amivel párhuzamosan fizetésemelések is voltak a közszférában. A legfrissebb bejelentések szerint Bukarest elvetette egy újabb hitelmegállapodás ötletét, bár tavaly Victor Pontáék még újabb, lazább jellegű szerződéssel számoltak.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!