A 15 és 25 év közöttiek körében a legmagasabb, 21,8 százalékos a munkanélküliségi ráta az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb felmérése alapján, amely szerint 2015 utolsó negyedévében országos szinten az állástalanok aránya 6,6 százalék volt – ez 6,5 százalékos emelkedést jelent a megelőző három hónaphoz képest.
2016. március 30., 17:012016. március 30., 17:01
2016. március 30., 17:362016. március 30., 17:36
A hivatal kismértékű eltérést talált a földrajzi elosztás tekintetében: a munkanélküliségi ráta városi környezetben 6,5 százalékos, vidéken pedig 6,8 százalékos, míg a férfiak körében 7,2 százalékos, a hölgyek esetében pedig 5,9 százalékos a munkanélküliek aránya.
A munkaképes, 15 és 64 év közötti lakosság foglalkoztatottsága 2015 utolsó hónapjaiban 61,4 százalékos volt, ez 1,8 százalékpontos visszaesést jelent a harmadik negyedévhez képest, míg a 20 és 64 év közötti személyek körében a munkavállalás 66,1 százalékos volt, 3,9 százalékkal kisebb a 2020-as uniós stratégiában megadott 70 százalékos célértéknél. A statisztikai hivatal arról is beszámolt, hogy Románia aktív lakossága meghaladja a 9 millió főt, közülük 8,4 millióan dolgoztak, és 602 ezer állástalant tartottak nyilván.
Az Agerpres hírügynökség az INS adataira hivatkozva azt is közölte: tavaly éves szinten mintegy 50 ezer szabad állás volt az országban, ez 2014-hez képest 11 ezerrel több munkahelyet jelent, amelyek nagy részét a feldolgozóiparban hirdették meg, ezzel szemben a legkevesebb szabad állás a kitermelői szektorban és a közműiparban állt rendelkezésre.
A közszférában a legtöbb munkahelyet (8200) a közigazgatásban hirdették meg, ezt az egészségügy (6500) és a tanügy (2500) követte. A 2014-es adatokkal összehasonlítva legnagyobb mértékben a kulturális intézményeknél emelkedett a szabad állások aránya. Régiókra leosztva a legtöbb állást Bukarestben, valamint a nyugati és az észak-nyugati megyékben hirdették meg 2015-ben.
Varujan Pambuccian, a képviselőház távközlési bizottságának tagja eközben arról beszélt, hogy Romániának mágnesként kellene bevonzania a szakképzett külföldi állampolgárokat, akik vezető pozíciót tölthetnének be a helyi cégeknél. A honatya ennek érdekében az állampolgársági törvény módosítására vonatkozó javaslatot nyújtott be a parlamenthez, amellyel a külföldi állampolgárok egyszerűbben vállalhatnának munkát a munkaerőhiánnyal küzdő régiókban.
Pambuccian indoklása szerint a romániai IT-szektort egy ideje komoly szakemberhiány jellemzi, amit nem tudnak belső erőforrásból fedezni. „Amennyiben nem találunk sürgős megoldást a problémára, a piac drasztikusan csökkenhet, vagy az is előfordulhat, hogy a cégek szakképzelten, tapasztalatlan személyeket alkalmaznak, ami a szolgáltatások és termékek minőségének romlásához vezet” – magyarázta a képviselő. A módosító javaslat szerint a megfelelő szakképesítéssel rendelkező külföldiek már Romániába költözésük után két évvel megkaphatnák az állampolgárságot a mostani öt év helyett.
Fontos munkaadó egyébként Romániában az autógyártó szektor is: a német Continental-csoport a héten közölte, hogy Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Nagykárolyban, az Arad megyei Nadabon és Iaşi-ban ezer munkahelyet hirdetnek meg az év során. A nagyvállalat 2015 végén több mint 16 ezer személyt foglalkoztatott országszerte. A Continental hét gyárat és négy kutatóegységet működtet az említett településeken.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
szóljon hozzá!