Mint rámutatott, ellenkező esetben nőne a büdzsé deficitje. Rice ugyanakkor elmondta, a legutóbbi bukaresti felülvizsgálati látogatáson a valutaalap képviselői építő jellegű tárgyalásokat folytattak a romániai hatóságokkal, azonban kulcskérdések maradtak rendezetlenül, így a megbeszélések folytatódnak.

Mint ismeretes, az IMF képviselői éppen a kormánynak a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék 5 százalékpontos csökkentésére irányuló terve miatt hagyták el szándéknyilatkozat nélkül az országot, így Románia nem hívhatja le a soron következő hitelrészletet.

Ioana Petrescu a cotroceni-i látogatásról

A kormány viszont ennek ellenére júniusban elfogadta a törvénytervezetet, amelyre azóta a parlament mindkét háza is rábólintott. Traian Băsescu államfő azonban egyelőre nem akarja kihirdetni a jogszabályt, mondván, a kormány nem indokolta meg kellőképpen, hogy miből kívánja fedezni a kieső költségvetési bevételeket.

Ennek érdekében hívta hétfőn a Cotroceni-palotába a kormány képviselőit, azonban elmondása szerint sem Victor Ponta miniszterelnök, sem Ioana Petrescu pénzügyminiszter nem győzte meg arról, hogy életképes elképzelésük lenne a témában.

Az ügyben egyébként szerda este megszólalt Ioana Petrescu is, aki az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, azért nem adta oda Traian Băsescunak a tb-járulék csökkentéséről szóló tanulmányokat, mivel azok nem nyilvánosak. Hozzátette, ezeket a dokumentumokat látták viszont a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői legutóbbi romániai felülvizsgálati látogatásukon. Petrescu ugyanakkor azt mondta, azért nem beszélt a középtávú költségvetési célokról (medium-term budgetary objectives – MTO-célok), mivel ezek olyan kérdések, amelyekre „nem lehet öt perc alatt, sebtében, valahol a Cotroceni-ben” válaszolni.

A pénzügyminiszter egyúttal azt is megjegyezte, hogy azért nem rukkolt elő konkrét számadatokkal az államelnökkel folytatott párbeszéd során, mivel rájött, hogy ez egy politikai vita, amelyben a tb-csökkentés csak ürügy, ezért attól tartott, hogy tönkremegy a projektje. Petrescunak egyébként az a meglátása, hogy Traian Băsescu tulajdonképpen nem ellenzi az intézkedést.

Támogatja az üzleti szféra a tb-csökkentést

Az államfő – amint azt a hétfői találkozó utáni sajtótájékoztatóján is jelezte – a témában egyeztetni kívánt az üzleti szféra képviselőivel is. A vállalkozók delegációja csütörtökön tárgyalt Băsescuval a Cotroceni-palotában.

A találkozót követően Steven van Groningen, a Külföldi Befektetők Tanácsának (CIS) elnöke az államfői hivatal előtt összesereglett újságíróknak leszögezte, az üzleti szféra alapvetően egyetért a tb 5 százalékpontos csökkentésével, azonban aggódnak amiatt, hogy mi történik, ha nő a deficit, ennek pótolását pedig adóemeléssel kívánná a kormány rendezni. „Hiába csökkentjük ma az adót, ha a jövőben újra növelni kell” – vallja az üzletember, aki szerint az a fontos, hogy „ne csak csökkentsük a tb-t, hanem értsük meg, milyen hatással lehet a költségvetésre”.

Van Groningen ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a büdzsé nem marad a valutaalappal és az EU-val közösen megállapított keretek között, akkor fennáll a veszélye az újabb adóemeléseknek. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen üzenetet adtak át Traian Băsescunak, az üzletember úgy fogalmazott, a fő üzenetük az volt, hogy nem szabad rövid távon olyan intézkedést hozni, amely súlyos következményekkel járó helyzetet eredményezhet, például hogy le kelljen mondani egy olyan fontos elvről, mint az egységes adókulcs.

„Reális a kockázat, és e tekintetben a nézőpontunk nem különbözik az államfőétől” – mondta. Egyébként szerinte is nőne a komfortérzet, ha tudnák, hogy milyen forrásból kívánja a kormány pótolni a költségvetési hiányt.

Van Groningen ugyanakkor hangsúlyozta, az üzleti szféra szeretné, ha a jövőben elkerülhetőek lennének az olyan intézkedések, mint az üzemanyagokra kivetett hétcentes jövedéki adó vagy az úgynevezett oszlopadó, amelyeket a vállalkozók megkérdezése nélkül hoztak meg.
Mint ismeretes, az államfőnek július 24-éig kell eldöntenie, hogy kihirdeti-e a törvényt vagy sem. Utóbbi esetben vissza kell küldenie a dokumentumot módosításra a parlament elé.

A kormánypárti politikusok viszont már jelezték, hogy változatlan formában fogják újra elfogadni, majd Băsescuhoz visszaküldeni a jogszabályt. Ekkor az államfőnek már csak egy lehetősége marad, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot.