Farkas Árpád (1944. április 3. – 2021. február 7.)
Fotó: Facebook/Farkas Árpád
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
2024. április 10., 15:552024. április 10., 15:55
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Farkas Árpád-emlékestet tartanak csütörtökön 17 órától. A rendezvényen, amely a fél évszázada létrehozott könyvtár jubileumi eseményeinek sorába illeszkedik, Farkas Árpád életét és műveit idézik fel 17 és 20 óra között. A felolvasáson részt vesznek a költő lányai: Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője és Farkas Réka újságíró.
Kőmíves Noémi háromszéki magyar szakos tanfelügyelő, Farcádi Botond, a Háromszék napilap főszerkesztője, Máthé Kincső rádiós műsorvezető, valamint az érdeklődő közönség. Közönségként, hallgatóságként bármikor be lehet kapcsolódni hosszabb-rövidebb ideig az eseménybe, a felolvasók egy, legtöbb öt percben elmondható Farkas Árpád-szöveget ismertetnek a jelenlevőkkel – közölte a közösségi oldalon a Bod Péter Megyei Könyvtár.
A Hargita megyei Székelyszentmiklóson is megemlékeznek a 80 éve született költőről, aki a kis Nyikó-menti faluban töltötte gyermekkorát.
Ez alkalomból avatják fel a templomkert újonnan, közösségi finanszírozásból készült kapuját is.
A székelyszentmiklósi unitárius templom kertjében 2022 szeptemberében állítottak emléket Farkas Árpádnak
Fotó: Jakab Mónika
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője 1944. április 3-án született a Hargita megyei Siménfalván, 2021. február 7-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Kisgyermekéveit jobbára a közeli Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járja. 1957 és 1961 között a székelyudvarhelyi volt katolikus gimnázium diákja lesz. 1961 és 1966 között Kolozsváron él, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelennek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepel a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, a közigazgatási átszervezés után induló Megyei Tükör alapító munkatársa. 1990-ben az Igaz Szó utódlapjának, a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-ig, nyugdíjba vonulásáig a Megyei Tükör jogutódjának, a Háromszék napilapnak volt a főszerkesztője.
A költő halála előtt nem sokkal annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy megjelent az esszéit, glosszáit, tárcáit, valamint a vele készült interjúkat tartalmazó, Nem ilyen lovat akartam című kötet.
aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó jelzője, hogy igaz is legyen.
Farkas Árpád (1944 – 2021) költészetének, személyiségének lényegi vonásait idézte fel az a szombati rendezvény, amelyet a Hargita megyei Székelyszentmiklóson tartottak szombaton.
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő esszéi, glosszái, tárcái, valamint a vele készült interjúk olvashatók a nemrég megjelent, Nem ilyen lovat akartam című kiadványban. „Szeretem bizony én szabadságát a szónak” – vallja a költő, aki megkeresésünkre úgy fogalmazott, napjainkban más és erősebb hangsúlyt kap a szó j
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!