Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Magyarország mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasít az energiaellátás biztosítása terén, a válság kezeléséhez az Európai Uniónak vissza kell térni a józan ész talajára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
2023. november 08., 12:322023. november 08., 12:32
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az idei Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén leszögezte, hogy a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné.
Szijjártó Péter felszólalásában rámutatott, hogy a földgázvásárlás irányát száz százalékban az infrastruktúra határozza meg, ez semmiképpen nem valamifajta politikai nyilatkozat.
– hangsúlyozta, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok azon szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem. Aláhúzta, hogy Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal.
– jelentette ki. Ennek alátámasztására elmondta, hogy nagy mennyiségű földgáz vásárlása Magyarország számára most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció. Hozzátette, amikor az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték az érintett országok a kapacitásbővítés érdekében, elutasító választ kaptak arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva már úgysem fognak földgázt használni.
„Egyrészt ki tudja, hogy mi lesz tizenöt múlva, másrészt, még ha valóban nem is lesz a földgáz a nemzeti energiamix része, akkor is, mi lesz az addigi tizennégy évben?” – tette fel a kérdést. Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is együtt kíván működni a régió országaival a vezetékek és interkonnektorok kapacitásának bővítése érdekében.
„Nem szabad elfeledkezni arról, hogy sajtóközleményekkel és politikai nyilatkozatokkal nem tudjuk fűteni az otthonainkat, ehhez földgázra van szükségünk” – hangoztatta.
„És ezért mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasítunk az energiaellátásunk biztosítása terén” – fogalmazott. Közölte, Magyarország erősen függ a forrás- és tranzitországoktól, az ellátás biztosítása érdekében ezért összekötötte az energiahálózatát a hét szomszédos ország közül hattal, de
A miniszter élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését, amely szavai szerint veszélybe sodorja Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását, s kijelentette, hogy komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát.
Érintette a nukleáris energiát is, amely ellen – mint mondta – „kemény ideológiai támadás zajlik” Európában. Aláhúzta, hogy a nukleáris energia ma az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségben, biztonságosan, olcsón és fenntartható módon termeljenek áramot.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia egyetértési megállapodást kötött az azeri földgáz Közép-Európába szállításáról az úgynevezett Szolidaritási Gyűrűn keresztül, a régió energetikai infrastruktúrájának fejlesztése révén.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!