A háztartási felhasználásra kerülő földgáznak is meg vannak számlálva az uniós napjai
Fotó: Veres Nándor
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”, amelynek során például nem csak a belsőégésű motorokat száműznék az autóiparból, hanem hosszabb távon más energiaforrásra cserélnék a földgázt. Az ideológiai fegyverré vált uniós környezetvédelemről Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt kérdeztük, aki többek között úgy vélte: nem piac-, hanem kommunista tervgazdaságra jellemző hozzáállás, hogy valaki egy irodában eldönti, miszerint többé nem közlekedhet más autó, csak a villanymotor-meghajtású.
2023. május 18., 18:122023. május 18., 18:12
– Számos európai polgárban megütközést kelt, hogy az uniós intézmények sok esetben túlzásba viszik a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak tartott befektetéseket, ami már veszélyezteti az ipar és a mezőgazdaság működését. Mi indokolja ezeket a lépéseket?
– Tulajdonképpen egy több éve húzódó vitáról van szó, amely a tavaly és idén tavasszal csúcsosodott ki az uniós taxonómiai rendelet elfogadásával az Európai Parlamentben. A nagy volumenű törvénycsomag ,,Irány az 55 százalék!” nevet viseli, amely a károsanyag-kibocsátás csökkentésével és annak társadalmi hatásaival foglalkozik. Nagyon sok eleme van a csomagnak, azonban érdemes két fontos kitételét hangsúlyozni, amely az Európai Unió minden állampolgárát befolyásolja majd.
Ezek az intézkedések ömlesztve mentek át az uniós parlamenten. Az RMDSZ részéről nem szavaztuk meg, mert meggyőződésünk, hogy a csomag kezdeményezői ideológiai alapon kezelik a környezetvédelmet.
– Nem találja furcsának, hogy a tagállamok, a kormányok részéről alig volt érdemi ellenkezés? Pedig ők képviselik azokat az európai polgárokat, akik számára pár éven belül megfizethetetlen lesz a személyautó megvásárlása és fenntartása, akárcsak a lakások fűtése...
– Való igaz, hogy a törvénycsomag nem találta szembe magát nagy ellenkezéssel a tagállamok részéről. Németország képezett kivételt, amely az utolsó pillantban ébredt fel, hogy veszélybe kerül az ország húzóiparának számító autóipara. Józan ésszel nehéz elfogadni, hogy 12 év múlva, 2035 után csak elektromos autót lehessen majd beíratni az Európai Unió tagországaiban. Kelet-európai képviselőként több nyugati kollégának elmagyaráztuk, hogy ez
Az, hogy a nulla károsanyag-kibocsátást az összes létező technológia közül csak eggyel lehet teljesíteni, nem más, mint ideológiai döntés. Egy irodában valahol eldöntötte valaki, hogy többé nem lesz más autó, csak a villanymotor-meghajtású. Ez nem piac-, hanem tervgazdaságra jellemző hozzáállás.
Winkler Gyula szerint ideológiai harc folyik a környezetvédelem címén
Fotó: Facebook/Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum - Kifor
– Felmerül a kérdés, hogy mi történik 2027 után, amikor megjelennek az üzemanyagokra, illetve a lakások fűtésére használt földgázra és szénre kivetett klímaadók.
– Meggyőződésem, hogy az uniós törvénycsomag mai formájában nem maradhat fenn, ezért bizonyos részeit 2025 után elemzik és újratárgyalják. Legnagyobb szépséghibája az, hogy az Európai Unió intézményrendszere olyan szigorú környezetbarát döntést hozott, amivel egyedül vagyunk a világon. Nagy kérdés, hogy csatlakoznak-e hozzánk mások.
mint az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea, Ausztrália, Japán, stb. Ha Európa egyedül marad, azt jelenti, hogy olyan helyzet alakul ki, mint ma, amikor a világon az uniós tagországokban a legdrágább az energia. Ma a villanyáram nálunk sokkal többe kerül, mint az Egyesült Államokban, Kínában, más ázsiai országokban, vagy szerte máshol a világon. Ha ez a trend folytatódik, akkor Európa versenyképessége nagy veszélybe kerül, mert a drágán előállított energiával minden termék és szolgáltatás drágább lesz, mint a világon máshol.
– A hírek szerint Brüsszel nem csak az atomenergiát nem kedveli, hanem a földgázt is ki akarja iktatni a forgalomból. A romániai helyreállítási tervből például száműzték a gázbevezetés uniós finanszírozását, miközben országszerte sok száz község vár erre a lehetőségre. Miért nem szabad földgázzal fűteni?
– Az uniós intézményekben szintén több évre visszanyúló vita alakult ki az atomenergia és a földgáz jövőbeni felhasználásáról. Akik ezt ellenzik, ideológiai érdekekkel jönnek. Tudjuk, hogy az európai energiaválság ellenére Németország bezárta az utolsó három atomerőművét is. Ez azért anakronisztikusan rossz döntés, mert közben a széntűzelésű hőerőművek vígan működnek.
Mivel pontosan nincs meghatározva az uniós földgázfogyasztás átmeneti jellege, mindenki mást gondol róla. A földgázfogyasztás iránti magas igény miatt Romániában az Anghel Saligny-terv vállalta fel a gázhálózat további bővítését. Amit az is indokol, hogy a Petrom kőolajipari társaság el fogja indítani a fekete-tengeri gázkitermelést. Egy ekkora méretű nagyberuházás megtérülése 15-20 év, így eleve hosszabb távra terveznek.
– Sokat olvasni mostanában az új uniós ,,csodaüzemanyagról”, a hidrogén széles körű bevezetéséről. Mennyire életképes ez az elképezés?
– Abból kell kiindulni, hogy egyelőre nagyon elméleti történetről van szó. A hidrogén szerepével kapcsolatban rengeteg elméleti vita kering. Az a lényeg, hogy
Ami van, az laboratóriumi szintű. Meg kell vizsgálni, hogy valójában milyen területen lehet gazdaságosan és biztonságosan használni, de ez egyértelműen a jövő zenéje.
– Németországban egyes politikusok már arra készülnek, hogy a lakosság ezzel fog fűteni és ételt készíteni a konyhai kályhákon...
– Ez nagyon túlzott elképzelés. A németek már valóban kevernek a háztartásokba irányított földgázba pár százalék hidrogént, de ez még próba jellegű. Információim szerint a rendelkezésünkre álló mai technológiák alapján 7-12 százalék hidrogén keverhető a földgázhoz. Már én is kaptam levelet a belgiumi bérelt lakásomba, amiben arról tájékoztatnak, hogy ha régi a hőközpontom, le kell cserélni újra, hogy elbírja a földgáz-hidrogén keveréket. Ilyen hőközpontokat kb. tíz éve gyártanak Nyugat-Európában.
és csak ott lehet kevert formában kísérletezni vele, ahol teljesen lecserélik a régi gázhálózatot, amely nem kompatibilis. Arra nem látok esélyt, hogy Romániában egyhamar hidrogénkeverékkel fűtsünk...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
Jelentős, több mint 610 millió forintos összeggel segíti a székelyföldi árvízkárosultakat Magyarország – jelentette be kedden a magyar kormányfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!