Várhatóan szerdán szavaz a szenátus plénuma a sokat vitatott, úgynevezett hitelcseretörvényről – igaz, a végső döntés a képviselők kezében van, a fizetés nélküli törlesztésről szóló jogszabály kapcsán az alsóház a döntéshozó kamara.
2016. február 23., 19:492016. február 23., 19:49
A felsőházi bizottságokban – amelyek nem fogadták el a Román Nemzeti Bank (BNR) javaslatait – uralkodó hangulatból kiindulva, a legtöbben azt mondják, hogy a felsőházon nagy valószínűsséggel a banki szektor által bírált formában megy majd át a jogszabályjavaslat.
Pedig a jegybank után az igazságügyi minisztérium és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is negatívan véleményezte a hitelcseretörvény jelenlegi formáját – de a felsőházi honatyák egyelőre ezt se vették tudomásul. „A CSM véleményezése sokkal később érkezett, mint kértük, jóval azután, hogy már összeállítottuk a jelentésünket a módosított törvényről, és megküldtük a plénum elé\" – jelentette ki Cătălin Boboc, a szenátus jogi bizottságának elnöke.
Gheorghe Piperea ügyvéd, a hitelcsere egyik legfőbb szorgalmazója ugyanakkor azt mondja, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a Klaus Johannis államfő által visszadobott törvénytervezet kapcsán fogalmazta meg a véleményezést, nem pedig a bizottsági vita során módosított jogszabályjavaslathoz. A fizetés nélküli törlesztést pártolók azt is kiemelik, hogy a jegybank javaslatait továbbították véleményezésre az Országos Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (ANPC), az pedig pontról pontra elutasította azt.
A jegybank nem tágít
A Román Nemzeti Bank ilyen körülmények között továbbra is azt ismétli minden lehetséges fórumon, hogy a jogszabály megöli az Első otthon programot. „Bennünket aggaszt ennek a törvénynek a hatása a bankrendszerre, tehát azokra is, akik a jövőben hitelt szeretnének igényelni. Ma valaki egy év alatt össze tudja gyűjteni az Első otthon programhoz szükséges 5 százalékos önrészt, a standard kölcsönökhöz szükséges 15 százalékos előleghez pedig négy év kell. Ha az Első otthon program bezár, mivel belefoglalták a hitelcseretörvénybe, akkor a 35 százalékos önrész összegyűjtéséhez már nyolc évre lesz szükség\" – vallja Liviu Voinea, a BNR alelnöke. Éppen ezért a jegybank továbbra is kitart elutasított kérése mellett, hogy vegyék ki a kedvezményes hitelezési feltételeket biztosító kormányprogramot a fizetés nélküli törlesztésről szóló jogszabály hatálya alól.
Amint arról beszámoltunk, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) nemrég közzétett elemzése szerint a jogszabály életbe lépése nyomán a hitelintézetek legalább 30 százalékos önrészt fognak kérni, ami jelentősen visszafogja majd a piacot, mivel tíz ügyfélből egy tud megengedni magának akkora önrészt. Véleményük szerint ugyanakkor a fizetés nélküli törlesztés alkalmazása az Első otthon program végét is jelentené egyben, ugyanis szerintük az a helyzet állna elő, hogy a kormány által nyújtott garancia a nullával lenne egyenlő, ilyen körülmények között pedig a bankok nem tudnák biztosítani a program kedvezményeit, vagyis az alacsony előleget – mindössze 5 százalék – és az alacsony kamatot.
Aggódnak az ingatlanosok is
Az Első otthon megszűnését várják egyébként a hitelcsere hatályba lépésétől az ingatlanközvetítők is, szerintük ugyanakkor az ingatlanpiacra is negatívan hatna ki a jogszabály a jelenlegi formájában. Ahogy az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál által kedden nyilvánosságra hozott, 400 ingatlanügynök megkérdezésével készült felmérésből kiderül, az ingatlanközvetítők több mint 40 százaléka véli úgy, hogy több mint 20 százalékkal visszaesnek a lakásárak, amennyiben hatályba lép az úgynevezett hitelcseretörvény, háromnegyedük pedig az albérletek 10-20 százalékos drágulását vetíti előre.
„A megkérdezettek több mint 80 százaléka mondta azt, hogy a fizetés nélküli törlesztésről szóló törvény (a jelenlegi formájában – szerk. megj.) hatalmas kockázatot jelent a romániai ingatlanpiacra. A válaszadók 45 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági válság idején tapasztalthoz hasonlóan, összeomolhat az ingatlanpiac, miközben 37 százalék a piaci folyamatok lassulására számít\" – derül ki a 400 ingatlanügynök megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásból.
Ugyanakkor kétharmad (64 százalék) beszélt arról, hogy a bankok által követelt önrész értékének emelkedése nagymértékben negatívan fog kihatni a romániai ingatlanpiacra, hiszen jóval kevesebb ügyfél kaphat majd kölcsönt, miközben a bankok egyre óvatosabbá válnak. Mindössze 4 százalék látja úgy, hogy az intézkedés nem lesz befolyással az ingatlanpiacra.
A megkérdezett ingatlanügynökök 41 százaléka a lakásárak több mint 20 százalékos csökkenésére számít a hitelcsere hatályba lépését követően, s nagyjából ugyanennyien gondolják úgy, hogy 10 százalék körül vagy valamivel afölötti lesz az árzsugorodás mértéke. 12 százalék mondja csak azt, hogy legtöbb 5 százalékkal lesznek olcsóbbak a lakóingatlanok. Az albérleti díjak alakulása kapcsán közel 30 százalékra tehető azoknak az ingatlanosoknak az aránya, akik 20 százalékos vagy annál nagyobb léptékű drágulásra számítanak, míg 45 százalékuk 10 százalékos vagy annál valamivel nagyobb áremelkedést vetít előre.
Kelemen Hunor plafonértéket szabna
A honatyák az emberek és nem a bankok érdekeit fogják szem előtt tartani – jelentette ki kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, amikor az RFI arról faggatta, hogyan szavaz majd a szövetség a hitelcseretörvény kapcsán. Amint hangsúlyozta, természetesen ez nem jelenti azt, hogy a válasz „100 százalékban helyes és pozitív\", mivel – tette hozzá – továbbra is problémát vet fel a jogszabály visszamenőleges hatálya. Kelemen ugyanakkor úgy véli, plafonértékre is szükség lenne a fizetés nélküli törlesztés alkalmazásakor.
Mint ismeretes, a jegybank azt szerette volna elérni, hogy 150 000 euróban határozzák meg annak az ingatlannak a garanciaértékét, amit a hiteligénylő fizetés helyett átadhat a hitelintézetnek. Az RMDSZ elnöke egyúttal az javasolta a bankoknak, hogy „jöjjenek ők is javaslatokkal, ne a parlament felé, hiszen nem a parlamentről van szó, hanem a polgárok felé\".
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!