Győrffy Balázs (jobbra): egyre szorosabb az együttműködés a Kárpát-medencei magyar gazdálkodók között
Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A Székely Gazdaszervezetek Egyesületével bővült a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), emellett a határon túli magyar gazdák egyre nagyobb számban élnek a kamarai pártoló tagság lehetőségével – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön, a szervezet orosházi tanácskozását követően az MTI-vel.
2019. április 12., 11:092019. április 12., 11:09
A közlemény szerint a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének 225 tagszervezete több mint 16 ezer magyar gazdát fog össze. Győrffy Balázs, a NAK elnöke a találkozón kiemelte, hogy a közösen elvégzett, hatéves munkának köszönhetően a Kárpát-medencei magyar gazdálkodók között egyre szorosabb az együttműködés. Ennek nagy jelentősége van, hiszen csak jól szervezett, összetartó, egymás tevékenységét segítő magyarság képes a jelen kihívások között talpon maradni. Közölték:
Az eseményen a gazdaszervezetek képviselői a Kárpát-medencét érintő gazdasági és működési kérdésekről tanácskoztak – tették hozzá.
A KEF 2013-ban alakult meg Orosházán a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tagszervezete, az Orosházi Gazdakör kezdeményezésére. A KEF immár 23 – a magyarországi mellett szlovéniai, horvátországi, szerbiai, romániai, ukrajnai és szlovákiai – magyar agrárszervezetet tömörít. Többek között összefogja a Kárpát-medencében működő szervezeteket, képviseli azok közös érdekeit az európai uniós szervezeteknél az agrárgazdasági kamarán keresztül – írta a NAK.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!