2010. április 09., 08:412010. április 09., 08:41
A segélyben részesülők között például 3,5 millióra rúg a 2 és 18 év közötti gyermekek száma, akik a 40 lejes gyermekpótlékban részesülnek, további 400 ezer kétévesnél kisebb gyerek kap 200 lejes támogatást. Eközben eléri a 3 milliót azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jogosultak a fűtéstámogatásra. Ugyanakkor meghaladja a 180 ezret azoknak az anyáknak vagy apáknak a száma, akik otthon maradtak kétévesnél fiatalabb gyermekük mellett. Esetükben 2365-en részesülnek a maximális, 4 ezer lejes gyermeknevelési támogatásban, 55 ezren 601 és 2000 lej között kapnak, míg 123 ezren részesülnek a minimális 600 lejben.
Ehhez képest az Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb adatai szerint 2009 végén a foglalkoztatott romániai lakosok száma mindössze 9 027 000 volt, s közülük is csupán
6 098 000 álltak alkalmazásban.
Sepsiszentgyörgy lakosságának több mint fele részesül valamilyen szociális juttatásban, tájékoztatta a Krónikát Tankó Vilmos, a helyi önkormányzat keretén belül működő szociális igazgatóság vezetője. A városban húszezer háztartás van, és tízezer családnak folyósítják a fűtéstámogatást, ezenkívül még több tucat másféle segélyt is adnak. A háromszéki alkalmazottak 60 százaléka a statisztikák szerint minimálbért kap, így családjaik általában jogosultak a pótlékokra, kedvezményekre.
A szakember szerint azonban nem lehet pontosan összesíteni, hogy a városban mennyit költenek segélyekre, mert a rendszer több lábon áll. A hivatal több esetben csak jogába helyezi az igénylőt, de a kifizetést nem végzi el, például a fűtéstámogatásnál a segély értékét levonják a gázszámla értékéből. A támogatások egy részét visszaosztott pénzekből, egy másik részét a város saját költségvetéséből fizetik. Tankó szerint ugyanakkor nem társadalmi jelenség, hogy visszaéléssel szerzik meg az állami támogatást.
„Előfordul néhány eset, de a jelenlegi kormány pénzt próbál megtakarítani, ezért figyel jobban a csalásokra, és az olyan típusú visszaélésekre, amelyek pénzbe kerülnek” – ecsetelte a szakember, aki munkája során inkább ellenkező előjelű visszaélésekkel találkozott, amikor a jogosult nem kapta meg, vagy csak részben a neki járó juttatást. „Ha valakinek amputálják a lábát, miért csak egy évre hagyják jóvá a fogyatékossági járandóságot, hiszen semmi esélye, hogy az állapota javuljon, a fogyatéka megoldódjon?” – tette fel a kérdést Tankó. Azok a mutatók a roszszak, amelyek az életszínvonalról beszélnek, egy olyan országban, ahol 153 euró a minimálbér, nem kell csaláshoz folyamodni, hogy a lakosság több mint fele jogosult legyen valamilyen támogatásra, összegezte Tankó Vilmos.
| Az elmúlt másfél-két évtized során megsokszorozódott a valamilyen szociális segélyre jogosultak száma. Miközben 1992-ben még 80 ezren éltek valamilyen súlyos fogyatékkal, addig mára 600 ezer hátrányos helyzetű felnőttet, illetve gyermeket tartanak számon. A hivatalos statisztikák szerint 2007-ben ugrott meg nagyon a fogyatékkal élők száma, akkor ugyanis a kormány úgy határozott, nemcsak a súlyos fogyatékkal élők kapnak állami támogatást, hanem a közepes kategóriába besoroltak is. Ezek után 2007 és 2009 között 200 ezerrel nőtt a fogyatékkal élők száma. Eközben sokan úgy ítélik meg, nem mindenki esetében felel meg a valóságnak a fogyatékossági besorolás, azonban a szakemberek szerint egy széles körű, nagyszabású ellenőrző akciót kellene indítani a szabálytalanságok felderítésére. Hasonló akciót kezdeményezett Cseke Attila egészségügyi miniszter, aki a jogtalanul betegnyugdíjazottakat, illetve betegszabadságon levőket akarja felkutatni. |
Csíkszeredában is többen részesülnek valamilyen típusú szociális támogatásban. Noha konkrét adat nem állt rendelkezésére, Antal Attila alpolgármester a Krónikának úgy nyilatkozott, a szociális juttatások kérdése többrétű. „Országos törvények szabályozzák a rászorultsági jogosultságot, így van egy elméleti ritmusa annak, hogy ki az, aki besorolható egy támogatási keretbe” – fogalmazott. Antal elmondása szerint Hargita megye központjában többfajta szociálisnak mondható problémát is finanszíroznak az állami költségvetés erre elkülönített összegéből.
Csíkszereda önkormányzata működtet szegénykonyhát, támogat olyan iskolásokat, akik rászorulnak, valamint léteznek azok az egyszerű szociális támogatás kategóriájába besorolható esetek, amelyeket egy speciális bizottság vizsgál. Emellett a városi önkormányzat támogatja az állami gondozásban levő gyerekeket, valamint hozzájárul az öregotthonok fenntartásához is. „Vannak olyan emberek, akik tartósan munkanélküliek, de támogatásban részesülnek. Ők kötelező szociális munkát végeznek, a juttatásuk elszámolása pedig a ledolgozott napok alapján történik” – magyarázta az elöljáró.
Antal úgy véli, ezek a támogatások megfelelőképpen vannak odaítélve azoknak, akik rászorulnak. „Ha egy roma családot veszünk alapul, amelynek nincs jövedelme, de van két lova és egy szekere, az már hasznot hozó értéknek számít – ez kibillentheti a mérleget a szociális támogatás kérdésében” – fejtette ki Antal. Noha sok problémát megold egy-egy juttatás, sokan nem vállalják az utánajárást. „Ugyanaz történik ezekkel a támogatásokkal, mint egy-egy ifjúsági pályázat esetében: néha annyira bonyolult feltételeket kell teljesíteni, hogy az emberek inkább nem foglalkoznak ezzel” – részletezte. Azonban szerinte amennyiben könnyítenének a kritériumrendszereken, visszaélések fordulhatnak elő. A csíkszeredai alpolgármester véleménye szerint azonban a szociális finanszírozási rendszer megfelelően körültekintő.
„Akik a támogatásokban részesülnek, tényleg rászorulók, nem gondolom, hogy nagymértékű lenne a csalás” – sommázott. Az elöljáró ugyanakkor hangsúlyozta, a szociális támogatásokat állami költségvetésből finanszírozzák, nem a csíkszeredai „kis emberek” által befizetett adókból különítenek el erre különböző összegeket. „Egyelőre nincs nagy gond, hiszen a frissen leépített emberek megkapják a munkanélküli-segélyt, félő azonban, hogy ez nem lesz mindig így” – adott hangot aggodalmának az alpolgármester. Véleménye szerint a gazdasági válság csúcspontja a nyár első néhány hónapja lesz, ekkor fordulhatnak többen a szociális igazgatósághoz támogatásért.
| Mivel a különböző szociális juttatások halmozhatók, akadnak extrém esetek is. Így fordulhatott elő ugyanis, hogy egy galaci család 5148 lejes állami segélyben részesül. Ebből 4 ezer lejt a maximálisan adható gyermeknevelési támogatás tesz ki, 150 lejt a csecsemőknek járó csomag ellenértéke, s további összegeket kapnak amiatt, hogy az egyik családtag súlyos fogyatékkal él. Egy aradi család eközben hétfajta szociális segélyt kap, összegük eléri a 2297 lejt. |
Az alig 19 ezer lakosú Gyergyószentmiklóson többféle támogatást is nyújtanak a hátrányos helyzetben lévő családoknak. A polgármesteri hivatal szociális osztályának adatai szerint 320 családnak adnak szociális segélyt, és további 850 család részesül családi pótlékban. A támogatási összeg váltakozó a családtagok és a kiskorú gyermekek létszámától függően. Például családi pótlékra jogosult a kiskorú gyermekeit egyedül nevelő anya abban az esetben, ha az egyfőre eső jövedelem nem haladja meg 461 lejt. Ugyanakkor további 25 százalékkal nő a folyósított támogatási összeg, ha a család egyébként is szociális segélyen él és kiskorú gyerekeiket családban nevelik.
A fogyatékkal élők gondozóinak folyósított támogatási összeget 55 személy vette igénybe, és 625 olyan nyugdíjast tartanak nyilván, akiknek a jövedelme nem haladja meg a 400 lejt. Utóbbiak a kormány liszt-cukor támogatási programjában részesülnek. Fűtéstámogatást az elmúlt fűtésidényben 1566 olyan család igényelt, akik a távhőhálózatra csatlakoztak és további 1856 olyan család, akik a téli idényben fafűtéses kályha mellett melegednek. Papuc Anna-Mária szociális referens szerint Gyergyószentmiklóson is kizárt a csalás ténye. „Személyesen ismerem a segélyre szorult embereket és a szociális helyzetüket is” – mondta, hozzáfűzve, hogy sok esetben azt is látja, kevés a családnak a támogatási összeg. Egyébként a szociális referens úgy látja, hogy minden téren növekvő tendenciát mutat a valamilyen szociális támogatásra szorulók száma.
Több mint nyolcvanezer kolozsvári részesül valamilyen szociális juttatásban, csalni szinte lehetetlen – tudtuk meg László Attilától, a kincses város alpolgármesterétől. Az elöljáró érdeklődésünkre elmondta: több mint 2900 személy részesül ingyenes, illetve kedvezményes étkezésben a városháza menzáján. Emellett 7900 különböző fogyatékkal élőt tart nyilván a városháza, jelentős részük otthoni gondozásban részesül, a városháza 1700 otthoni gondozót foglalkoztat épp emiatt. Továbbá 24 ezer kolozsvári család részesül fűtéstámogatásban, körülbelül mintegy 40 ezer nyugdíjas ingyen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési vállalat (RATUC) valamenynyi járatát.
A helyi önkormányzat támogatja az egyszülős családokat is, az időskorú embereknek pedig 3-4 napközi otthont biztosítanak. Kérdésünkre, hogyan szűrik ki a csalókat, illetve mekkora esélyt lát arra, hogy valaki átjusson a szűrőn, László Attila elmondta: a városháza teljes mértékben saját hatáskörébe vonta a segélykérések elbírálását. Így például az otthongondozás esetén a városháza saját orvosa állapítja meg, hogy ki jogosult és ki nem. Továbbá ellenőrzik az adóhivatalnál, hogy ki milyen jövedelemmel, illetve birtokkal rendelkezik, ezért az alpolgármester kevés esélyt lát arra, hogy valaki kijátszhatja a rendszert.
Az elmúlt évben kevesebben igényeltek szociális segélyt Nagyváradon, mint 2008-ban, az idei év elején azonban már egy ugrásszerű növekedés észlelhető – nyilatkozta a Krónikának Gáti Gizella, a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának (ASCO) irodavezetője. Ennek meglátása szerint az az oka, hogy azok, akik múlt év elején, a gazdasági válság beálltával veszítették el a munkahelyüket, mostanáig munkanélküli-segélyből éltek, amely év végére járt le – a két juttatás pedig kizárja egymást. A szociális segélyt a legszegényebbek, legelesettebbek kapják, ennek összege ugyanis egy fő esetében nem több mint 125 lej havonta.
Tavaly Váradon havi átlagban 698 személy kapott ilyen támogatást. Fűtéstámogatásban a lakosság mintegy 15 százaléka részesült, anyagi helyzettől függően különböző mértékben, a városi költségvetésből fenntartott szociális kantint pedig havi átlagban 206 személy vette igénybe, legnagyobbrészt azok, akik szociális segélyre is jogosultak. A hivatalnak egyébként egyre kevesebb a pénze, tudtuk meg az irodavezetőtől. A sürgősségi esetekre szánt gyorssegélyre például idén épp feleannyit különített el a városvezetőség, mint tavaly, pedig 2009-ben a teljes keretösszeget felhasználták, 154 család részesült ebből. Jellemző, hogy a különböző betegségekben szenvedő nyugdíjasok kérelmeit elutasítják, a gyorssegély ugyanis krónikus betegségekre nem adható ki.
Tavaly mintegy 15 ezer személy kaphatott élelmiszersegélyt (lisztet és cukrot) EU-s pénzből. Gáti Gizella elmondta: az ASCO állandóan ellenőrzi a segélyezetteket, és gyakran bukkan visszaélésekre, de az adatok különböző helyeken való tárolása miatt korántsem derül fény minden csalásra. Úgy véli, az év végére tervezett számítógépes adatbázis, amelyben az összes szociális támogatás adatait egyeztetnék, sokat segíthetne a visszaélések megelőzésében.
A nagykárolyi polgármesteri hivatal szociális osztálya havonta 38 ezer lejt oszt ki a város rászoruló lakosainak. „Az utóbbi időben összesen 222 iratcsomót regisztráltunk. Ez családonként 2-3 személyt jelent, így jelenleg 523 nagykárolyi lakos kap valamilyen állami juttatást” – közölte a Krónikával Monica Lazăr, a helyi önkormányzat szociális irodájának vezetője. A 23 ezres városban január folyamán 1156 háztartásnak osztottak ki fűtéstámogatást, közel 42 ezer lej értékben. Ebből az összegből tűzifát vásárolhattak a kisjövedelmű családok. „Emellett a szociális segélyből élőknek csaknem 56 ezer lejt utaltunk ki, amelyet szintén lakásmelegítésre használhattak fel. A gázártámogatást nem a polgármesteri hivatal bonyolítja le, így az idei fűtésszezonban csak szilárd tüzelőanyagra utaltunk ki segélyt” – tette hozzá az irodavezető, aki szerint eddig még egyetlen esetben sem történt visszaélés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok