Green Deal vagy Smart Deal? Burduja azt mondja, egy éve magyarázza az Európai Bizottságnak, hogy Románia miért nem zárhatja be széntüzelésű hőerőműveket
Fotó: Facebook/Sebastian Burduja
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv (PNRR) újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta pénteken a Facebook-oldalán Sebastian Burduja tárcavezető.
2025. május 09., 13:192025. május 09., 13:19
Az energiaügyi miniszter bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy mandátuma kezdetétől elutasította a széntüzelésű hőerőművek bezárását mindaddig, amíg nem állnak rendelkezésre új áramtermelési kapacitások.
Románia azonban a PNRR-ben azt vállalta, hogy 2026. január 1-jéig további 1755 MW kapacitású széntüzelésű erőművet zár be.
A széntüzelésű erőművek helyettesítésére szánt gáztüzelésű erőművek megépítésére kiírt versenytárgyalások többször eddig sikertelenek voltak, mert a gázturbinák ára az elmúlt két évben robbanásszerűen megugrott” – írta Burduja, aki szerint az EU helyreállítási alapjából kapott támogatások segítik a zöld átállást Romániában, így az ország el tudja érni a kibocsátás csökkentésére irányuló céljait.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 2009 és 2022 között Románia több mint 7000 MW kapacitású szén- és gáztüzelésű erőművet állított le, „annyit, mint tíz Cernavodă-reaktor”. Szerinte ez vezetett ahhoz is, hogy Románia áramimportra szorult a fogyasztási csúcsidőszakokban.
„Az Európai Uniónak meg kell hallgatnia a tagállamok és polgáraik hangját, mert ez az ész és a logika hangja” – írta bejegyzésében.
Románia kérni fogja az Európai Bizottságtól, hogy további 2-3 évvel meghosszabbíthassa a széntüzelésű erőművek üzemeltetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!