Az ingatlannal is lehet ezentúl törleszteni a bankhitelt – szavazta meg szerdán döntéshozó kamaraként a román képviselőház, így a hitelcseretörvényre már csak Klaus Johannis államfőnek kell rábólintania. Az államelnöknek – miután decemberben már visszaküldte a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tévő jogszabályt a parlamentnek – már csak egy lehetősége maradt a pénzügyi körökben erősen bírált törvény megtorpedózására, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot. Viszont ha Johannis kihirdeti a törvényt, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben, tizenöt nap múlva hatályba is lép.
2016. április 13., 19:212016. április 13., 19:21
2016. április 13., 19:342016. április 13., 19:34
Majdnem egyöntetű voks
A képviselők csaknem egyöntetűen szavazták meg a hitelcserét: a 207 igen voks mellett egyetlen ellenszavazat volt, egy honatya pedig tartózkodott. Az alsóház a jogi bizottság által továbbított formában fogadta el előbb cikkelyenként, majd egészében is a jogszabályt. Eldőlt, hogy nem esnek a fizetés nélküli törlesztés hatálya alá az Első otthon program keretében vásárolt ingatlanok. Változatlan maradt az az előírás is, hogy csak a 250 ezer eurósnál olcsóbb ingatlanokkal lehet a banknak „fizetni”.
Mint ismeretes, a szenátorok még 150 ezer euróban rögzítették a plafonértéket, a képviselőház jogi bizottsága azonban 100 ezer euróval megtoldotta az összeget. Szintén a testületben került be az a módosítás a törvénybe, hogy azok a magánszemélyek is a jogszabály hatálya alá esnek, akik ellen már kényszervégrehajtás zajlik.
Nem egyeznek az álláspontok
A voks egyöntetűsége egyébként nem volt meglepő, a szavazás előtti felszólalások során valamennyi frakció jelezte, támogatja az ún. elsétálási törvényt. A jogszabályt kezdeményező Daniel Zamfir liberális párti (PNL) képviselő a plénum előtt ismételten leszögezte, a hitelcseretörvényt nem a bankok ellen irányuló jogszabályként alkották meg, meglátása szerint az egyensúlyt teremtene az ügyfelek és a bank között.
A honatya szerint ugyanakkor nemcsak a hátrányos helyzetű emberek szorulnak a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tévő törvényre, hanem aktív személyek is, akiknek akár több munkahelyük is van, azonban a bankok által támasztott tisztességtelen feltételek miatt már nem tudják törleszteni a részleteket. Zamfir azt mondja, a törvény felülvizsgálatával a parlament az államfő észrevételeinek megfelelően alakította a jogszabályt. Szerinte egyébként a 250 ezer eurós plafonérték diszkriminatív, azonban arra bátorította a kollégáit, hogy a jogi bizottság által elfogadott formában szavazzák meg a hitelcseretörvényt.
Marian Neacşu szociáldemokrata képviselő eközben arról beszélt, hogy szerinte nem diszkriminatív a 250 ezer eurós küszöbérték. Megjegyezte, hogy más országokban is szerepel ilyen plafonérték a bankok és ügyfeleik közötti viszonyt szabályozó törvényekben. Eugen Nicolăescu, a liberálisok frakcióvezetője felszólalásában kijelentette, a hitelcserét a lakosság kérte. Hasonlóképpen igennel szavaztak az RMDSZ-es honatyák is, azonban meglátásuk szerint a jogszabály nem segít valamennyi hiteligénylőn, aki bajba került a bankok visszaélései miatt.
Erdei-Dolóczki: fontos a megelőzés
„A hitelcseretörvény megoldja azok problémáját, akik már bajba jutottak, ám a megelőzésre is oda kell majd figyelni, el kell kerülni, hogy újra nagy számban fizetésképtelenség fenyegesse a bankok ügyfeleit” – fogalmazta meg a Krónika érdeklődésére Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es képviselő. Az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja kifejtette, következetesen oda kell figyelni a fogyasztóvédelmi előírásokra, mert ezek nemcsak a hiteligénylőt, hanem a bankot is védik. „A pénzintézetek hiába rejtenek el költségeket a szerződés úgynevezett apróbetűs részeiben, vagy értékelik túl a jelzálogot jelentő ingatlant, hogy több pénzt helyezhessenek ki, ha végül az ügyfél képtelen törleszteni” – szögezte le a politikus.
Erdei-Dolóczki István ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a törvényben maximalizálták a hitel értékét, mert ezzel sikerül kiszűrni a vállalkozókat, nem használhatják kiskapuként a törvény adta lehetőségeket, ha a vállalkozásuk csődbe megy. „Ha valaki kétmillió eurós hitelből épített sorházakat, ám azokat nem tudta eladni, nem adhatja át ezeket a banknak. Ilyen esetekben a kockázatot mindkét félnek vállalnia kell” – magyarázta a képviselő. Hangsúlyozta, a jelenlegi helyzet kialakulásáért (hogy sokan már nem tudják törleszteni a lakásra felvett hitelt) mind a két fél felelős, hiszen az ügyfelek nem mérték fel reálisan a fizetőképességüket, és a bankok sem voltak elég elővigyázatosak, sőt saját hatáskörben túlértékelték a jelzálogot képező ingatlant.
Alkotmányellenességet és diszkriminációt kiáltanak
A parlamenti vita idején viszont több ízben is elhangzott, hogy a hitelcseretörvény alkotmányellenes, illetve diszkriminatív. Az egyik legtöbbet emlegetett aggály vele szemben az, hogy visszamenőleges hatállyal bír, vagyis azokra a kölcsönökre is érvényes, amelyeket korábban vettek fel. Ugyanakkor akad, aki szerint a plafonérték diszkriminatív, mások pedig felróják, hogy az Első otthon programra nem vonatkozik.
Többen vannak azonban, akik örülnek, hogy a kedvezményes hitelkonstrukciót biztosító kormányprogramot kivették a fizetés nélküli törlesztés hatálya alól, ugyanis a bankok azzal fenyegettek, hogy a hitelcsere érvénybe lépésével a program eltűnik a piacról, mivel a hitelintézetek olyan helyzetbe kerülnek, hogy kormánygarancia mellett sem fognak tudni 5 százalékos önerő mellett kölcsönt biztosítani. Másrészt az is az Első otthon különválasztása mellett szólt, hogy a program keretében vásárolt ingatlanok értékének 50 százalékáért az állam vállal garanciát.
Mint ismeretes, a kormányprogram kiiktatását és a plafonérték bevezetését egyaránt a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte a honatyáktól.
Nincs szociális jellege
A jegybank kérései között szerepelt ugyanakkor egy 65 százalékos eladósodottsági érték megszabása is, ami azt jelentené, hogy csak azok törleszthetnek úgymond a lakásukkal, akik esetében a havi törlesztőrészlet eléri vagy meghaladja a család havi bevételeinek a 65 százalékát. Ezt azonban figyelmen kívül hagyták a honatyák, pedig a kormány is több ízen sürgette a hitelcsere szociális jellegének erősítését.
„Ez nem egy szociális törvény, ez egy fogyasztóvédelmi törvény, és ennek értelmében kötelességünk megvédeni a bankok visszaéléseitől Románia valamennyi állampolgárát, függetlenül attól, hogy mekkora jövedelemmel rendelkezik” – hangsúlyozta viszont korábban több ízben is Daniel Zamfir, a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tévő jogszabályjavaslat beterjesztője. A képviselőház által szerdán elfogadott verzió értelmében tehát bárki élhet a hitelcsere lehetőségével, aki nem az Első otthon program keretében vette lakását – nem csak azt, amelyben él, hanem bármilyen lakóingatlant –, és annak értéke nem haladja meg a 250 ezer eurót.
Inkább magáncsődöt kérnek a bankok
Eközben a bankároknak továbbra sem tetszik a hitelcsere, inkább a magáncsőd intézményének bevezetését sürgetik. Mint mondják, a bajba jutott hiteltörlesztő is ezzel járna jobban, hiszen a csődvédelem idején is a lakásában maradhatna, és pluszkamatot sem kellene fizetnie arra az időszakra.
A pénzintézetek egy része ugyanakkor már készült a fizetés nélküli törlesztés bevezetésére. Amíg egyes bankok csak azzal fenyegetőztek, hogy egy hasonló jogszabály nagyon megemelné a bankok kockázatát, ami miatt kénytelenek lennének magasabb önrészt kérni, több bank már meg is lépte ezt, és 30 százalék alatti önerő nélkül szóba sem jöhet már esetükben a jelzáloghitel. Fenyegetéseik között szerepelt ugyanakkor az is, hogy a hitelcsere hosszadalmasabbá teszi majd a hitelkérelem elbírálását.
Mint ismeretes, a román jegybankon kívül az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), a hitelminősítő intézetek, a külföldi beruházókat tömörítő szervezetek is felemelték a szavukat a tervezett intézkedés ellen. Sokan érveltek azzal, hogy a jogszabály elfogadása beruházókat riaszthat el, mivel azt sugallja, hogy nem lehet komolyan venni a jogszabályi környezetet, hiszen akár visszamenőleges hatályú törvények is születhetnek.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!