Románia fizeti a legmagasabb kamatot. Theodor Stolojan szerint nem mehet ez így tovább
Fotó: Facebook/Theodor Stolojan
A nagyon magas költségvetési hiány miatt Románia európai uniós összevetésben a legmagasabb kamatlábak mellett vesz fel hitelt, tavaly csak az államadósságra 7 milliárd euró kamatot fizetett, idén pedig ez az összeg eléri a 8 milliárd eurót – jelentette ki Theodor Stolojan exkormányfő, a Világbank közgazdásza, aki szerint a kormánynak kötelessége csökkenteni a deficitet, hogy ne fordulhasson elő, hogy az államadósság többe kerül, mint az egészségügy vagy az oktatás.
2025. február 09., 16:592025. február 09., 16:59
Theodor Stolojan a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a kormánynak nincs hitelessége a vállalkozások és az emberek szemében a nagyon magas költségvetési hiány miatt, és ezért szálltak el a kamatok.
„A kormány egyik napról a másikra kénytelen volt intézkedéseket hozni. Olyan helyzetbe kerültünk 2024-ben, hogy rekord (költségvetési) hiányt regisztráltunk – 152 milliárd (lej), a GDP 8,65 százaléka. Ilyen hiányunk mindössze 2020-ban volt, akkor a pandémia miatt. A kormány tulajdonképpen olyan helyzetbe került, hogy nem tudta tovább folytatni a megkezdett utat. Már kaptunk figyelmeztetéseket a pénzpiacoktól (…)
– idézte Stolojan televíziós nyilatkozatát a hírcsatorna portálja.
„Gondoljunk csak arra, hogy tavaly az államadósságra több mint 7 milliárd euró kamatot fizettünk. Vagyis 36 milliárd lejt. Idén, 2025-ben pedig több mint 8 milliárd eurót fogunk fizetni. Nem mehet ez így tovább. Ha megnézzük 2019-hez képest 2024-re a GDP 1,7-szeresére nőtt, tehát az ország gazdasági ereje 1,7-szeresére nőtt, a költségvetési hiány viszont 3,1-szeresére” – ecsetelte Stolojan.
Véleménye szerint Románia esélye az EU-hoz kötődik, amely megváltoztatta álláspontját, és már nem egyik évről a másikra, hanem fokozatosan, 4–7 év alatt követeli meg a hiány csökkentését. Így Románia, amely úgy döntött, hogy hét év alatt csökkenti a deficitet, továbbra is részesülhet az uniós forrásokból, és fenntarthatja az autópályákba, víz- és csatornahálózatokba történő állami beruházásokat.
– szögezte le Theodor Stolojan.
Amint arról korábban beszámoltunk, a pénzügyminisztérium január végi bejelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról. Abszolút számokban kifejezve 152,72 milliárd lejt tett ki a hiány 2024 végén, míg egy évvel korábban 90,06 milliárd lej volt. Ennél magasabb költségvetési hiányt csak 2009-ben, illetve a világjárvány évében, 2020-ban jegyeztek, akkor GDP-arányosan 9,5, illetve 9,2 százalék volt az államháztartás deficitje.
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
Eközben a legfrissebb, szintén január végi tájékoztatás szerint tavaly novemberben 936,995 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 931,186 milliárd lejről. GDP-arányosan az október végi 54 százalékról november végére 54,3 százalékra nőtt a román államadósság.
Tavaly novemberben 936,995 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 931,186 milliárd lejről – közölte a pénzügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás